Mítoszok és legendák

Ha már nagy államalapító férfiúnkról beszélünk (bár számomra továbbra is kétséges melyikük volt a nagyobb: Géza fejedelem, vagy István...)nem hagyhatjuk szó nélkül feleségét sem, Gizella királynőt... Mert ugye a mondás is úgy tartja, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy határozott és sikeres nő..jelen esetben Bajor Gizella... A házasságuk előre eltervezett, elrendezett házasság volt, a két szomszédis ország békéjét fenntartandó jött létre a frigy, melynek leginkább Gizella testvére, a bajor trón várományosa örült a legjobban...Gizella köztudottan nem szívesen ment hozzá a keletről jött, akkor azért még barbárnak tartott ország királyához... A mennyegzőre 996-ban került sor, s hogy mennyire gyümölcsöző volt a kapcsolat, sokan úgy vélik, hogy a királynőnek köszönhető, hogy hazánkban ilyen gyorsan megszilárdult a kereszténység. Az ifjú arával ugyanis térítő papok sokasága, gazdag nemesek is érkeztek behozván Magyarországra a nyugati kultúrát... Egy tévhit a királynővel kapcs

Amit mi Alapító okiratnak gondolunk az nem más, mint egy oklevél, melyet Szent István adatott ki, s melyben különféle kiváltságokat engedélyez az apátságnak...pl. megfogadja benne, hogy amennyiben országának minden külső és belső ellenségét legyőzi, a dézsmát ennek az apátságnak adományozza... Az okiratot azonban többször is átírták...hogy miért? Hát ennek nagyon egyszerű okai vannak. Először is, mert az enyészettől megóvandó az akkori dokumentumokról időnként másolatokat készítettek, másrészt, az éppen aktuális viszonyoknak legjobban megfelelő verziót kopírozták be...ezt ma ugye okirat hamisításnak hívjuk...:) És hogy hogyan buktak le a korabeliek? - feltűnően sokszor váltakozik a szövegben az egyes és többesszám használata...ez leginkább István fogadalmában látszik, amikor hol 1.sz. 1. személyben, hogy magázva, hol medig 1.sz. harmadik személyben beszél önmagáról... - a keltezés a jelenlegi verzióban a dátum 1001...ami téves...ugyanis, akit megbíztak, az oklevél megírásával,

Ha már esett szó a koronáról, ne hagyjuk ki a társait sem...koronázási ékszerek közé soroljuk a kardot, az országalmát, és a jogart is...(a palást is koronázási, de nem ékszer, bár ellenben ez az egyetlen, melynek igen nagy valószínűségggel tényleg köze volt az uralkodókhoz...) A kard: jelenleg az eredetinek vélt példánya Prágában található a Szt. Vid Székesegyházban...de egyáltalán nem biztos, hogy valóban az eredeti...az bizonyos azonban, hogy nem ékszernek lett készítve, mert mind a pengéjén, mind a markolatán használati nyomai maradtak meg.... Országalma: erről teljességgel bebizonyosodott, hogy sok köze nem lehetett Szent Istvánhoz, ugyanis XIV. századi Anjou címer található rajta... Jogar: a XI. század óta a kincstár része, és 1055-ben a Tihanyi alapító levél már utal rá, tehát a 3 közül a legvalószínűbb, hogy ennek lehetett valóban köze a tényleges koronázáshoz, de legalábbis létezett már István korában is...

A legenda szerint a Pápa, II. Szilveszter a koronát eredetileg Meskó lengyel fejedelmnek szánta, ám álmot látott, hogy a koronát egy ismeretlen uralkodónak kell adnia....így került a korona hozzánk... Azt ugye már tudjuk, hogy a korona két részből áll, az alsó része, a görög korona, kb. 50 évvel István után került hozzánk, a felső, keresztpántról azt sejtjük, ha vmelyik részének volt is köze ténylegesen Istvánhoz, akkor ez lehetett...(a feltevések szerint ez istván halotti fejpántja volt, és mikor szentté avatják kerül le a fejéről, és illesztik utólag az alsó részhez...) de sem arról, hogy konkrétan mire készült, sem arról, hogy a kereszt mikor miért hogyan ferdült el...stb...nincsenek kézzelfogható magyarázatok, csak feltevések.  A fenti sztori márcsak azért sem lehett valós, mert Meskó korábban meghalt, minthogy a mi koronázásunk megesett volna, ergo a pápa nem ajánlhatta volna neki a koronát... Sőt, azt is elmondhatjuk, hogy a korona körüli mende mondáknál újabb téves info

A képet Benczúr Gyula festette, s az ő nyomán jutott a köztudtatba, hogy a mi Vajkunk meglett erős férfiemberként lett megkeresztelve...a hír azonban téves...az István nevet már kiskorától viselte, tehát jóval korábban túlesett a szertartáson...

I.Szent István pogány keresztneve Vajk volt, mely török eredetű név, jelentése pedig vezér. Egyes feltételezések szerint Vajkból azért lett István, mert ez volt a neve, pontosabban Stefanus, az első Jeruzsálemben vértanú halált halt kereszténynek...Ráadásul az István keresztnév koronát jelent (egyébként a Katalin is... :) ), és ezzel a keresztnévvel akarták még inkább a keresztény egyház felé való elkötelezettségüket jelezni... Ami a fentieknél egy csöppet valószínűbbnek tűnik,hogy Géza fejedelem, megkeresztelkedése után ezt a nevet vette fel, tehát már ő is István volt...és feltehetően a fia tőle örökölte a nevet....

Ha valaki járt már az esztergomi várban, már eleve furán érzi magát az ember, mert ugye  a Bazilika árnyékába bárminemű épület furán hat...pláne ha az nem más, mint egy vár... Van ennek a várnak egy terme, mégpedig a Várterem, melyről az a hír járja, hogy István király abban a szobában született, és hogy pontosan ott és ugyanúgy áll, mint azelőtt... Nos a hír téves...Géza fejedelem ugyanis 972 után teszi át székhelyét Esztergomba, ami ugye későbbi, mint István király születési dátuma (969)..ergo, ez a szoba nem lehetett az a szoba....

Jó néhányszor hallhattuk, hogy létezik,azt id tudtuk, hogy újságírók kapják, és azt, is, hogy az indíttatója magyar származású volt....de tudunk e valamit magáról Pulitzer Józsefről, és arról, hogy ki is volt valójában: Egy makói magyar zsidó terménykereskedő, Pulitzer (vagy Politzer) Fülöp és egy vallásos osztrák római katolikus anya fia volt. Öccsét, Albertet – aki Józsefet Amerikába is követte – papnak nevelték, de nem jutott a felszentelésig. (Más forrás szerint azonban anyja, Berger Elize is magyar zsidó származású volt. A család nyolc gyermekéből csak négyen élték túl a gyermekkort. A középiskolát József már Pesten végezte, ahová apja költözött (egy forrás, a magyar Literatura cikke   szerint Bécsben). A család az apa korai halála (1858) után elszegényedett. József katonai pályára szeretett volna kerülni, de gyenge egészsége és látása miatt visszautasították. Az osztrák hadsereggel, a francia idegenlégióval, illetve az indiai brit hadsereggel is hiába próbálkozott. (A Liter

A legnagyobb meglepetésemre egy email fogadott a minap, melyben egy kedves olvasó arra kért, hogy ha már pedzegettem India szokásait, írnék e cikket a holi-ról... A holi a tavasz ünnepe, mivel az indiai ünnepek szinte minden időpontot a hold ciklusaihoz kötnek, így a holi napja is változó. Idén pl. március 20-án lesz. A holi nem más, mint egy hatalmas játék, és őrület...akik jártak Indiában (sajnos én nem tartozom egyelőre ide) azt mondják, hogy nemcsak az időjárás miatt érdemes utazásunkat február márciusra tenni, de a holit mindenképp érdemes megnézni, és persze részt venni rajta. Nem kell más, mint pár zacskó festék, és valami kevésbé drága ruha darab...elképzelhető, hogy a végére a kukában landol a kelme...óriási a tömeg ilyenkor az utcákon, és a dobálózó, táncoló, nevető emberek senkit sem kímélnek, így inkább érdemes beszállni a buliba, mintsem bosszankodni rajta... De persze ennek is meg van a maga legendáris alapja: Története a védikus korig nyúlik vissza. A védákban és a pu

Érdekességek az élet minden területén előfordulnak, íme két példa ruhák terén: 1. Ki hordja a nadrágot....   Manapság teljesen természetesnek találjuk, ha egy nő nadrágot visel, ez azonban alig pár száz évvel ezelőtt még súlyos erkölcstelenségnek számított Európában. Az első világháborúig ez a ruhadarab a nők számára tabu volt. Története hosszú időre nyúlik vissza, a keleti népek között időtlen idők óta népszerű ruhadarab volt, nemtől függetlenül viselték.  Európában először egyes germán törzsek, és a gallok körében terjedt el, az ő közvetítésükkel jutott el a rómaiakhoz, akik inkább lábszárra csavart anyagdarabokat viseltek, vagy lábgyűrűkkel szorították le a tunikájukat, ha nagyobb mozgásszabadságra vágytak. A Karoling-kori frankok már felváltva viselték az antik tunikát és a nadrágszárat. A XIII. században a papság illetlennek találta a különálló ruhadarabot, ezért a felső részen összetűzték. (forrás.  http://divattortenet.hu/bongeszde/olvasoterem.php?m=olvas.menu&p=olvaso/

Ismeritek a régi viccet, mely szerint egy helyi orosz hetilapban a következő cikk jelent meg: Moszkvában Mercedeseket osztogatnak....a hír igaz, csak nem Moszkvában, hanem Vlagyivosztokban, nem Mercedeseket, hanem Moszkvicsokat és nem osztogtnak, hanem fosztogatnak.... Na, a mi Lehel vezérünk története is valami ilyesmi...az augsburgi csata vesztés során Lehel vezér fogságba esik, a másik két fő hadvezérünkkel egyetemben....akkoriban azt a hitet vallották, hogy a legyőzött harcos a túlvilágon örökkön örökké szolgálni fogja legyőzőjét...így amikor Lehel fogságba esett és a császár előtt állt, amikor az megkérdezte mi hadvezérünk utolsó kívánsága, az így felelt: hadd fújjon mégegyszer bele a kürtjébe...ám a helyett, hogy a kürtöt megszólltatta volna, olyan erővel sújtott le a császárra, hogy az menten szörnyethalt....innen a repedés a kürtön....nos ezzel a csapással így  császár Lehel vezér előtt halt meg, tehát szolgájává vált a magyarnak az idők végezetéig.... A valóság azonban ú

924 - Modena....A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket.... Valóban ilyen durva volt ez az íj? Tulajdonképpen ezt a fajta fegyvert nemcsak mi használtuk, és gondolok itt én a visszafordított verziójára. Előttünk ugyanis már a szkíták, hunok, avarok is jeleskedtek vele...mi csak tovább vittük a hagyományt....és az is bizonyságot nyert, hogy nem kizárólag az íjjunk volt félelmetes, hirhedt nevét az addig Európában ismeretlen könnyűlovas hadviselés, a remek taktika veretlensége is öregbítette..... ....de kétségtelen, hogy miután az eredeti íj fa részét gyakorlatilag kifordítva, megfordítva húzták fel, értsd az ideget nem a fa hajlása szerinti irányban, hanem pont ellenkezőleg akasztották be, így nagyobb feszültésg uralkodott az idegen, ezért nagyobb volt a lőtáv....no de..ha harcosunknak csak nagy nehezen sikerült felidegelni az íjjat....akkor emberünk igen ideges lett....hát innen ered ez a szó.....

Nézzünk néhány anomáliát mit is ettek a honfoglaló magyarok... 1. a nyereg alatt puhított hús esete... Nos ez a mende monda egészen a középkorig forgott közkézen, de gyakorlatilag semmi valóságalapja nincsen...A legenda szerint ugye arra használták, hogy a nyereg által feltört ló hátát ezzel gyógyították megóvandó a fertőzéstől és az újabb feltöréstől....ez ebben a formában igen valószínűtlen (nempláne, hogy lovas ember lévén, komoly kérdőjeleket fogalmaz meg bennem)...másrészről próbáljon meg valaki egy ilyen húst aztán megenni...nem hinném, hogy túl guszta látvány lehetett egy idő után.... ...de ami még ennél is furcsább, hogy a sztori egy Marcellianus nevű római írótól indult ki, aki ezt a szokást a hunokhoz kötötte eredetileg, ám saját bevallása szerint soha életében egyetlen hunnal sem találkozott.... 2. a húspor esete.... Nos itt ugye azt tudtuk, hogy a húst megfőzték, megszárították, majd a napon megaszalták, porrá zúzták...ezt vitték magukkal a kalandozások során, csak

A magyar nyelv szerintem az egyik legszebb a világon...ugyan eddig méllyebben az angolon és a németen kívül másba csak érintőlegesen sikerült belekóstolnom, mégis azt gondolom, hogy pl. az britek nyelvéhez képest melyet van szerencsén day by day használni...óriási előnyünk van, hogy mennyi mindent milyen árnyaltan és finom különbségekkel képesek vagyunk kifejezni....gondoljunk csak bele, hány szót tudnánk mondani a "szeretni" kifejezésre, és fokozataira....próbáld csak meg ezt angolul vagy németül megtenni....sokkal rövidebb lesz a lista.... Szóval érzelgős kis bevezetőm után lássunk némi érdekességet, egy olyan szófordulatról, melyet kismilliószor hallhattunk, hiszen minden népmese így indult....egyszer volt hol nem volt még az óperenciás tengeren is túl....de hol van az az Óperencia..... ....hát ez is a kalandozások korára tevődik...amikor ugyanis már kialakult az akkori 900-1000 körüli magyarság hazájának körvonala, ezt ugye határokkal volt célszerű megjelölni, hogy

A besenyők rajtaütése elől Etelközből szinte fejvesztve menekülő magyarok eljutnak a Kárpát-medencébe és kezdetben a Tiszántúli részen és a Duna-Tisza közén telepednek le....a kalandozások során azonban elképesztő messzeségbe jutnak el: az Atlanti-óceántól Bizáncig, és egészen az Északi-tengerig bejárják Európát....ebben az időszakban királyok és császárok hívják segítségül a hírhedt sereget, hogy különleges hadviselésükkel győzelmet szerezzenek (persze busás jutalom fejében) a megbízójuknak. Így esett, hogy a keleti frank birodalomba vezérelte őket "szerződésük", hazafelé jövet pedig épp Szvatopluk országa kérte a szolgálataikat a frankok ellen...szó szót követett, majd megszületett a legenda fehérlovastól, marék földestől, vizestől, füvestől, mindenestől...és végül a magyaroké lett Pannonia (ez ugye a Dunántúli rész).  Ami a legendából igaz: tény, hogy még ma is a sztyeppei népeknél föld adás-vételekor nem szerződést írnak, nem is kézfogással, hanem egy marék földdel áta

A mese kb. 150 évvel ezelőtt kezdődött, amikor az eredetileg indiai, később a Brit korona fennhatósága alá tartozó szigetekre, hajókon,  150-200 elefántot szállítottak a szárazföldről azzal a céllal, hogy Indiába, vmint az egyéb gyarmatokra fát szállítsanak, s a szigetek belsejében történő fakitermelésnek nélkülözhetetlen kellékei voltak az elefántok.   Szükség volt hatalmas erejükre, hogy a gigászi fákat szinte játszi könnyedséggel húzzák a megfelelő helyre. Ehhez persze óriási fegyelem, és elképesztő inteligenciával párosult tudást kellett, hogy „hajcsárjaikkal” gördülékenyen együtt tudjanak működni. Mára mindösszesen pár elefánt maradt, akiknek a sorsa egyre kétségbeejtőbb. A sziget értékes fáinak nagy részét már kiírtották, gyakorlatilag fakitermelési tilalom van. A növényzet nagy részét felváltotta a kultúr növények sokasága, mint pl. az egyre inkább elszaporodó banán. Az egykor nélkülözhetetlen elefántokról jelenleg az állam gondoskodik (India), s alig néhány hajcsár

A griff vagy másnéven griffmadár egy mitológiai állat, amelyet  oroszlán testtel és sasszárnyakkal képzeltek el az ókorban.  Neve görög szóból ered, melynek jelentése csőr, kampós orr. Nemcsak szárnya, de hatalmas csőre és veszélyes karmokban végződő mellső lába a sasra emlékeztet. Ugyanakkor hátsó lába és izmos, bundás mellkasa, sőt sokszor még a feje is az oroszlánt idézi. Bár nem létező állatról van szó, ábrázolásaival a mai napig találkozhatunk. A griff visszaköszön a festményekről, szobrokról, regényekből. Nagyon rettegett állat volt, míg be nem bizonyult, hogy nem létezik. Az oroszlán az állatok királya, a sas a levegő uralkodója, így egy olyan szörny jött létre, mely mind a szárazföldi, mind a repülő állatok királyává vált, úgy gondolták, a sárkányokat is legyőzi.

Megtalálták Alexandria kikötőjében Kleopátra palotájának, valamint egy templomegyüttesnek a romjait. Az épületek 1600 évvel ezelőtt süllyedtek el egy pusztító földrengés és szökőár következtében. A nemzetközi régészcsapat Franck Goddio francia archeológus vezetésével az 1990-es évek eleje óta kutatja a világ egyik leggazdagabb víz alatti régészeti lelőhelyét, s hozza a felszínre Egyiptom utolsó uralkodói dinasztiája korából származó káprázatos műtárgyakat. A legkülönfélébb leletek kerülnek elő a pénzérméktől a mindennapi használati tárgyakon át a fáraók óriási gránitszobráig és elsüllyedt templomokig. A legkorszerűbb technika segítségével sikerült feltérképezniük a kikötői üledék vastag rétege alatt az ókori uralkodói negyedet. E kutatások tanúsítják, hogy mily pontosak voltak a korabeli görög geográfusok és történetírók feljegyzései a városról.

Kerecsensólyom Minden nép monda és mitológia világának meg vannak a maga totem állatai...a magyar hiedelemvilág egyik legmeghatározóbb szereplője a turul madár. Nos, lássuk, mi is ez a mi madarunk ..... A turul madár jelképének két legősibb legendája közül az egyik Álmos vezér születését megjósoló mítosz, melyben Álmos anyjának, Emesének álmában egy turul jelenik meg, s jóslatával tudatja az asszonyt, hogy fiú gyermeket fog szülni...méhéből forrás fakadt, és ágyékából dicső királyok származnak majd, ám nem a saját földjükön sokasodnak majd el.... A másik legenda ......

Az újkor egyetlen elsüllyedt városa...Port Royal, mely ha máshonnan nem, de a Karib-tenger kalózai c. nagy sikerű filmekből is ismertté válhatott. A város, mely a világ legördögibb városa címet is elnyerte a kalózok, a csempészek és ezzel kézenfogva a prostitució és a rum fellegvárává nőtte ki magát... 1692 június 7-én hatalmas földrengés rázta meg a várost, melynek 70%-a süllyedt el a víz alá.

Brit búvárrégészek tárják fel az elsüllyedt ógörög várost, az 5500 éves Pavlopetrit a Lakóniai-öbölben, a feltárásokról a BBC dokumentumfilmet készít. Forrás: index.hu Pavlopetrit 1967-ben fedezte fel Nicolas Flemming, a Southhamptoni Egyetem oceanográfiai intézetének geoarcheológusa. Vezetésével térképezték fel a tengerfenéken 15 különálló épületet, udvarokat, utcákat, sírkamrákat, valamint 37 sírüreget, a harmincezer négyzetméteres régészeti helyszínen a feltárások azonban csupán tavaly nyáron kezdődhettek meg - olvasható a Sport Diver brit hírportálon. Mint Jon Henderson, a Nottinghami Egyetem tengeri régésze rámutatott, a település építészeti sajátosságaiból és a tengerfenéken talált leletekből kiindulva azt feltételezik, hogy Kr.e. 3500 körül létesült Pavlopetri, amely több mint két évezreden át lakott volt. A településen 500-2000 ember élhetett. A feltételezések szerint az ókori város a mükénéi időszak végén, Kr.e. 1000 körül süllyedt el, ám nem ismer

Alexandria nemcsak a híres könyvtárával írta be magát örökre a történelem nagykönyvébe, de a világ hét csodája között számon tartott Pharoszi Világítótorony is méltán állít emléket egy zseniális hódítónak, Nagy Sándornak. A terv, mely szerint városát éppen oda helyezi ahová, nem volt véletlen. Ugyanis a Fekete-tenger partvidékén kevés ennél jobb helyet lehetett volna találni...a kikötőt egy öböl védi (ebben állt a világítótorony...) Az egyéni zsenialitásból azonban egy csöppet sem von le a 2007-ben tett régészeti feltárás, mely szerint már Nagy Sándor előtt is szemet szúrt ez a remek hely másoknak is....sőt, nem is kevéssel előtte. Nevezetesen 700 évvel a hódító ide települése előtt már létezett itt egy város, erről kerámiák és egyéb leletek árulkodnak, melyet búvár régészek találtak meg ....

Dwarka ma India 4 legszentebb városainak egyike...(a másik 3 Badrinath, Puri és Rameshwaram), s melyet ma is Krisna egyik lakóhelyeként tisztelnek a hinduk. A legenda szerint Krisna alapította a várost...Sri Krisna megölte anyai nagybátyját Kamsa-t, és Ugrasen-t, aki az anyai nagyapja volt, tette meg Mathura királyává. Dühében, Kamsa apósa Jarasandha 17 szer támad rá az országra. Ekkor Krisna és Yadava úgy döntött, hogy az emberek biztonsága érdekében átköltöznek Dwarka-ba. Dwarka egy tökéletesen megtervezett város volt a Gomati folyó partján. A várost egyébként hívják még Dvaramati, Dvaravati Kushsthali néve is. 6 körzetből állt egykoron a település, közigazgatási és lakossági szektorokra bontva, széles utcákkal, palotákkal, közösségi épületekkel rendkívül jól ellátva. Illetve, egy nagyon jól felszerelt és komoly forgalmat lebonyolító kikötővel is rendelkezett. Krisna "eltávozása" után, a város vezetője Yadava lett, aki nemsokkal ezután merénylők áldozatául esett. Arju