Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október, 2012

Atlantisz és Lemúria kapcsolata

Kép
Atlantisz és Mu kapcsolata A lemúriaiak, noha hiányzott belőlük az agresszió, általában nem szívesen fogadták az idegeneket, és deportálták őket. Néhány kiválasztottnak engedélyezték a maradást, de kizárólag vallási képzés, diplomáciai kapcsolatok, vagy egyéb szakrális tevékenységek céljából. Ha az atlantisziakat a császári Róma előképének tekintjük, akkor a lemúriaiakban megláthatjuk a mai tibeti buddhisták előfutárait. világ pusztulásaA lemúriaiak és az atlantisziak tudtak egymásról, és mindig tartottak fent korlátozott mértékű kapcsolatokat. Bár lehet, hogy a lemúriaiak tartózkodó szívélyességét az atlantiszi látogatók iránt a félelem és a megvetés ideges keveréke táplálta. Cerve szerint az atlantisziak „szent lemúriaiaknak” vagy „vak fajtának” nevezték őket, mert Mu erős napja változatos és gyakori szembetegségeket okozott. Ám a hanyatlással a dekadens atlantisziak egyre jobban lebecsülték a lemúriaiakat, elmaradott, babonás népségnek mondták őket. Állítólag a lemúriaiak elő

Lemúria, egy eltűnt kontinens legendája

Kép
Számos „parairodalmi” írás állít olyan lehetőségeket Atlantisz helyére vonatkozóan, amik természettudományos nézőpontból erősen megkérdőjelezhetők. Az egyik ilyen állítás, hogy egy Lemúria nevű elsüllyedt kontinens létezett az észak-atlanti hátság és a Kanári-szigetek környezetében vagy Madagaszkár és az Indopacifikus régió között. Tudjuk, hogy paleomágnesességen alapuló földtörténeti kontinensrekonstrukciók szerint a kontinentális földkéreg megsemmisülése ritka esemény. A kontinensvándorlási „geoszinklinális elmélet” ugyan állította, hogy a kontinentális kérgek megsüllyedésre volnának képesek, ezt azonban a Wegener-féle kontinensvándorlási elmélet kifejlesztésekor elvetették, mint elméleti lehetőséget. Ennek ellenére a kontinentális kérgek a tektonika szerint is változtathatják vertikális elhelyezkedésüket, ugyanakkor nem semmisülnek meg. Az Atlanti-hátság – ahova sokan Atlantiszt elhelyezik képzeletben –, valójában egy olyan zóna, ahol az új kéreganyag a felszínre emelkedik és óceá

Yonaguni titokzatos elsüllyedt romjai

Kép
Yonaguni titokzatos elsüllyedt romjai Japán partjainál titokzatos civilizáció nyomaira bukkantak a kutatók és kincsvadászok. Még 1986-ban találta meg a romokat egy könnyűbúvár egy Yonaguni nevű sziget partjainál, s azóta számos elmélet született a tenger alatt rejtőző épületekkel kapcsolatban. Azóta egy sor merülést végeztek szakértők is az azóta Yanaguni monuments-nek keresztelt romokhoz, azonban a több ezer éves kultúra továbbra sem tárta fel titkait. Az bizonyos, hogy az épületeket hozzávetőlegesen 8-10 000 évvel borította el a tenger, így az azokat építő civilizációnak mintegy öt évezreddel meg kellett előzni a fáraók tündöklését. A régészek és történészek igen szkeptikusak a lelettel kapcsolatban, mert ha pontos az épületek kormeghatározása, az komolyan átértelmezheti a jelenlegi történelem szemléletünk alapjait. A Kritiász szerint Atlantiszt ie. 10e évvel ezelőtt süllyedt el. Ha a Yonaguni romok kor meghatározása helytálló, akkor Atlantisz létezése már nem is annyira hih

10 civilizáció, amely rejtélyes módon tűnt el - 3. rész - A Húsvét-szigeteki Civilizáció

Kép
A Húsvét-szigeten élők kultúrájának összeomlása egy másik klasszikus eset az „elveszett” civilizáció példájára. A kutatókat régóta foglalkoztatja, hogy vajon milyen sorscsapásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy ez a hatalmas épített örökséget hátrahagyó, a szigetek között navigációs rendszerek segítségével több száz kilométert megtevő népcsoport civilizációja egyszer csak eltűnjön. Jared Diamond Collapse című munkájában amellett érvel, hogy a Húsvét-sziget lakosai ugyan valóban szofisztikált módszereket dolgoztak ki, de azok nem voltak fenntarthatók. Az alatt az idő alatt, amikor megszállták a szigetet (700-1200), az itt élők az összes fát kivágták és minden természeti erőforrást kimerítettek, saját maguk sírját megásva ezzel. A sziget legendái szerint egy törzs főnöke új otthont keresett. A helyet, amelyet választott, ma Húsvét-szigetként ismerjük. Halála után fiai felosztották egymás között a sziget területét. Valahányszor egy törzsfőnök meghalt, egy moait helyeztek el a s

10 civilizáció, amely rejtélyes módon tűnt el - 2. rész - Harappa Civilizáció

Kép
Az ókor egyik leghatalmasabb birodalma az Indus-völgyi, más néven Harappa-civilizáció volt. Az Indus-völgyi civilizáció történetéről sajnos nem állnak rendelkezésre írásos források. A régészeti leletek tanúsága szerint az i. e. 4. évezred folyamán az őslakosság településein megjelentek a nyugati és déli irányból érkező bevándorlók; a birodalom – amely a mai India, Pakisztán, Irán és Afganisztán területére terjedt ki – fénykorát i. e. 2500 és i. e. 1700 között élte. Ekkor itt lakott a világ népességének mintegy tíz százaléka, azaz ötmillió ember. A hatalmas sétányokra emlékeztető utakat, az út mellett kialakított szennyvízrendszerrel együtt, a kohóműhelyeket, s a többszintes téglaházakat háromezer évvel ezelőtt kezdték hátrahagyni a városokban élők. A Harappa-civilizáció mindennapjairól keveset tudunk, de még kevesebbet a birodalom hanyatlásának okáról: valószínű azonban, hogy a majákhoz hasonlóan az ázsiaiak sorsát is a klímaváltozás pecsételte meg; a csapadékmennyiség csökkené