Mítoszok és legendák

  SALAMON-TORONY Nem Salamon, hanem Drakula börtöntornya volt Vlad Tepes a török szultánnak is felajánlotta szolgálatait, Mátyás a vajdát elfogatta és 1462-től 1474-ig ebben a lakótoronyban, őriztette. A visegrádi alsó-vár lakótornyának nincs köze a trónjától megfosztott és 1082-ben bebörtönzött Salamonhoz, akit feltehetően a közeli Sibrik-domb tetején álló épületben tartott fogva unokatestvére, I. László. Drakula börtöne Vlad Tepes, alias Drakula azonban megsínylette a lakótorony vendégszeretetét. Amikor Mátyás király megtudta, hogy Tepes a török szultánnak is felajánlotta szolgálatait, a vajdát elfogatta és 1462-től 1474-ig ebben a lakótoronyban, őriztette. A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége. Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és a nagy lakótoronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni székhely és katonai erődítmény. Az emeleti termeket oszlopos kanda

Kínai piramisok A kínai piramisok ősi temetkezési halmok és mauzóleumok, amelyeket a korai kínai császárok és hozzátartozóik földi maradványai számára emeltek. A ma ismert kínai piramisok közül 38 Xi'an várostól 25 - 35 km-re északnyugatra található, Kína középső részén, Senhszi tartományban. Közülük is a legismertebb az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelye, ahol a császár maradványait védő agyaghadseregre bukkantak, de piramisok épültek a Han, Tang, Sang és a Nyugati Hszia dinasztia idején is. A piramisok általános jellemzője, hogy lapos tetejük van, és jobban hasonlítanak a Mexikóvárostól északnyugatra feltárt Teotihuacan piramisaira, mint az egyiptomi piramisokra. Általános leírás A történelmi Kína építészeti alkotásai közül jól ismert a nagy fal vagy a tiltott városok, de a kínai piramisok léte a nagy nyilvánosság és a történészek számára is egészen az 1990-es évek elejéig ismeretlen volt. Kínában mintegy 100 piramist tartanak nyilván, amennyiben piramison

A galápagosi óriásteknős vagy más néven elefántteknős (Geochelone nigra) a hüllők (Reptilia) osztályába és a teknősök (Testudines) rendjébe és a szárazfölditeknős-félék (Testudinidae) családjába tartozó faj. A legnagyobb ma élő szárazföldi teknősfaj, amelyet óriás voltának hangsúlyozásaként elefántteknősnek is hívnak. Testtömege 150-225 kilogramm, testhossza akár 180 cm hosszú is lehet fejétől a farkáig.