Mítoszok és legendák

Az iskolában ezt úgy tanultuk, hogy Szt. László az, aki megkezdi a szentté avatások sorát. Többek között István király is neki köszönheti szentségességét. Aug 19-én, Mária mennybe menetelének napján az volt a szokás, hogy nyilvános napot tartott a király, bárki elé járulhatott ügyes bajos dolgával, a király pedig maga döntött a kérdésben. Ezt a szertartást a Fehérvári nagytemplomban rendezték meg...összekapcsolván a törvénykezést a csoda téteményekkel1083-ban is így volt ez. Ekkor nyitották fel István koporsóját is és gyakorlati értelemben másnaptól, tehát aug. 20-tól kezdve tisztelik szentként Istvánt, holott, ténylegesen, kvázi papíron, csak Könyves Kálmán idejében avatják a királyt.

Ahogy az előző szösszenetben olvasni lehetett, Béla mindössze 3 évig uralkodott, őt András fia, a németek által támogatott Salamon követte, ám ő sem birtokolhatta sokáig a királyi címte, ugyanis I. Béla fiai ellen (Géza és László ) ő is vereséget szenved. Salamont ahogy a legenda is tartja toronyba záratják, de nem a ma ismert visegrádi Salamon tornyába, ugyanis azt a tatár járás után építették, hanem egy fentebb elhelyezkedő, római őrtoronyba. Ma ennek csak a romjai maradtak fenn.  Fénylik, mint Salamon töke... A mondás nem az egykori király nemesebbik szervére utal, hanem arra a rendeletre, mely szerint az őröknek töklámpásokkal kellett megvilágítaniuk a tornyot, ugyanis a legenda szerint, ami után bezárták a toronyba, minden ablakot és ajtót be kellett falazniuk, de hogy mégis tudják, hogy a rab bennt van, a töklámpások világítottak, így aki messziről látta őket, tudta, hogy az egykori király még a torony fogságában van...hát innen jön, hogy fénylik, mint Salamon töke... ...

1056-ban IV. Henrik kerül uralomra a német trónon, akivel a magyarok sikeresen békét kötnek. A béke biztosításának érdekében Andrást fiát, a még gyermek Salamont megházasítják Henrik testvérével, Judittal. Béla, látván, hogy Andrást fia, Salamon követi a trónon, fellázad András ellen, aki a végső csata közepette egy szerencsétlen balesetben hal meg. András súlyos köszvénnyel küszködött, a csata helyszínére is már hordágyon viszik...a küzdelem hevében leesik a székéről és a lovak és kocsik a magatehetetlen királyt agyon tapossák.  Holttestét a Tihanyi Apátság altemplomába temetik el, s ezzel elnyeri ama egyedülálló címet, hogy az egyetlen Árpádházi-király, aki ma is ott fekszik háborítatlanul, ahová eredetileg nyugalomra helyezték.  Béla uralkodása nem sikeredett túl hosszúra, mindössze 3 év adatott meg neki, mely alatt komoly gazdasági döntések születtek. István idejében a vasárnap volt a vásározások ideje. A napok érdekességének egyik szösszenet is ide tartozik. Minden na...

Gellért püspök segédletével az Orseolo Péter és Aba Sámuel közötti trónviszályt megszüntetendő haza hívják Vazul fiait, András és Bélát. András a pogányok szövetségével hatalomra jut, ám amint kezében az uralom, azonnal leszámol a pogányokkal, és elkezd egyezkedni a németekkel, majd Lengyelországból hazahívja Béla herceget és így együtt kormányoznak tovább... 1860' körül, Szlovákiában, Nyitra környékén, egy eke kifordít a földből 7 teljesen egyforma arany lemezkét, melyek nem más, mint egy korona darabjai voltak egykoron...a veretek szerint könnyen megállapítható a kora, ugyanis mind IX. Konstantin, mind Zoé királynő arcképei felismerhetőek rajta, tehát a korona vmikor 1042 és 1050 között készülhetett... De hogy miért kellett nekünk újabb korona, amikor egy már volt? Hát pontosan azért, mert már nem volt koronánk...István halála utáni viszályokban a korona III. Henrik udvarába kerül, aki pedig egyszerűen vissza adja Rómába...ergo új koronára volt szüksége a magyar uralkodóknak....

Gellért püspök 1018-ban érkezett Magyarországra, ahol Imre herceg tanítója lett...majd mikor már nem volt szükség rá, hogy ezen feladatot ellássa, elvonult a világtól, hogy hitének áldozhasson...Ajtony legyőzése után, István visszahívja a püspököt, és megbízza egy új egyházi székhely, Csanád érsekségének megalapításával...innen a későbbi ragadvány neve...Gellért, Csanád püspöke...iskolák, és bencés apátság köszönheti létezését a püspök tevékénységének... István halála után, mind Orseolo Péterrel, mind Aba Sámuelékkel összetűzésbe kerül, összeesküvést szőnek, haza hívják Vazul fiait...az "lázadás" kiderültévela püspököt elfogják, kordélyba ültetik, és legurítják a Gellért-hegyről... A legenda szerint, sőt egy emlék tábla is őrzi ennek a nyomát, a Pesti Boldog Asszony Templomban temették el...ugyanis a kórinak ezt mondja, hogy a pesti oldalon helyezték örök nyugalomra...a valóság azonban az, hogy a püspök teste sosem feküdt ebben a templomban (ma egyébként Csanádon van a sí...

Amint azt már egy előbbi bejegyzésben írtam volt, István halála után Orseolo Péter lett az uralkodó, igaz nem túl sok sikerrel..vele szemben a piros sarokban Aba Sámuel vezetésével, a régi törzsi arisztokrácia állt. Orseolo Péter a törölközőt bedobván, III. Henrikhez menekült, Aba Sámuelék pedig ismét engedélyezték a pogány szokások gyakorlását...de hogy teljesen ne szakadjanak el a keresztény elemektől azért templomokat is építettek...többek között a feldebrői templomot is, melynek látható, értsd föld fölött része többször is átalakult, de a régészek legnagyobb meglepetésére egy altemplom is rejtőzködött az évszázadok alatt itt, melynek egyik érdekessége a szinte teljesen épségben maradt 1000 éves freskók, mely az akkori művészek növényi színezékkel és különféle tartósító anyagokkal (tojásfehérje, túró...) kevert festékének köszönhető... A templom másik érdekessége, hogy az alapja erősen ötvözi a római és a bizánci motívumokat. A templom oltár elrendezése például egyértelműen bizánci...

A kérdésre a válasz egy határozott igen...A történetünk kezdetét még Szt. Istvánnál kell kezdenünk..a krónikák többnyire a fiait Ottót és Imre herceget említik, de minden bizonnyal voltak neki leány gyermekei is... 1022-ben a Dánok betörtek Angliába így Edward királynak és testvérének menekülnie kellett, s hogy hogy nem, ép Magyarországra jöttek, ahol a Mecsekben Istvántól nemcsak menedéket, de birtokot is kaptak....Edward testvére feleségül vette Ágotát, aki minden valószínűség szerint István gyermeke volt (más források szerint a húga, bár inkább az előbbi a hihető), akinek a Réka várat is építették... Nos, a házaspár visszatér Angliába, de trónviszály alakul ki, és ismét menekülniük kellett...most Skóciába vezett az útjuk, ahol Margit, Ágota lánya hozzámegy a hírhedten kegyetlen és barbár skót királyhoz...a krónika szerint Margitból nemcsak a szegények pártfogója lett, de a kereszténység megszilárdulásának is komoly köze volt hozzá...sőt, a mi magyar hercegnőnk a barbár és kegyetle...

Ha már nagy államalapító férfiúnkról beszélünk (bár számomra továbbra is kétséges melyikük volt a nagyobb: Géza fejedelem, vagy István...)nem hagyhatjuk szó nélkül feleségét sem, Gizella királynőt... Mert ugye a mondás is úgy tartja, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy határozott és sikeres nő..jelen esetben Bajor Gizella... A házasságuk előre eltervezett, elrendezett házasság volt, a két szomszédis ország békéjét fenntartandó jött létre a frigy, melynek leginkább Gizella testvére, a bajor trón várományosa örült a legjobban...Gizella köztudottan nem szívesen ment hozzá a keletről jött, akkor azért még barbárnak tartott ország királyához... A mennyegzőre 996-ban került sor, s hogy mennyire gyümölcsöző volt a kapcsolat, sokan úgy vélik, hogy a királynőnek köszönhető, hogy hazánkban ilyen gyorsan megszilárdult a kereszténység. Az ifjú arával ugyanis térítő papok sokasága, gazdag nemesek is érkeztek behozván Magyarországra a nyugati kultúrát... Egy tévhit a királynővel kapcs...

Amit mi Alapító okiratnak gondolunk az nem más, mint egy oklevél, melyet Szent István adatott ki, s melyben különféle kiváltságokat engedélyez az apátságnak...pl. megfogadja benne, hogy amennyiben országának minden külső és belső ellenségét legyőzi, a dézsmát ennek az apátságnak adományozza... Az okiratot azonban többször is átírták...hogy miért? Hát ennek nagyon egyszerű okai vannak. Először is, mert az enyészettől megóvandó az akkori dokumentumokról időnként másolatokat készítettek, másrészt, az éppen aktuális viszonyoknak legjobban megfelelő verziót kopírozták be...ezt ma ugye okirat hamisításnak hívjuk...:) És hogy hogyan buktak le a korabeliek? - feltűnően sokszor váltakozik a szövegben az egyes és többesszám használata...ez leginkább István fogadalmában látszik, amikor hol 1.sz. 1. személyben, hogy magázva, hol medig 1.sz. harmadik személyben beszél önmagáról... - a keltezés a jelenlegi verzióban a dátum 1001...ami téves...ugyanis, akit megbíztak, az oklevél megírásával, ...

Ha már esett szó a koronáról, ne hagyjuk ki a társait sem...koronázási ékszerek közé soroljuk a kardot, az országalmát, és a jogart is...(a palást is koronázási, de nem ékszer, bár ellenben ez az egyetlen, melynek igen nagy valószínűségggel tényleg köze volt az uralkodókhoz...) A kard: jelenleg az eredetinek vélt példánya Prágában található a Szt. Vid Székesegyházban...de egyáltalán nem biztos, hogy valóban az eredeti...az bizonyos azonban, hogy nem ékszernek lett készítve, mert mind a pengéjén, mind a markolatán használati nyomai maradtak meg.... Országalma: erről teljességgel bebizonyosodott, hogy sok köze nem lehetett Szent Istvánhoz, ugyanis XIV. századi Anjou címer található rajta... Jogar: a XI. század óta a kincstár része, és 1055-ben a Tihanyi alapító levél már utal rá, tehát a 3 közül a legvalószínűbb, hogy ennek lehetett valóban köze a tényleges koronázáshoz, de legalábbis létezett már István korában is...

A legenda szerint a Pápa, II. Szilveszter a koronát eredetileg Meskó lengyel fejedelmnek szánta, ám álmot látott, hogy a koronát egy ismeretlen uralkodónak kell adnia....így került a korona hozzánk... Azt ugye már tudjuk, hogy a korona két részből áll, az alsó része, a görög korona, kb. 50 évvel István után került hozzánk, a felső, keresztpántról azt sejtjük, ha vmelyik részének volt is köze ténylegesen Istvánhoz, akkor ez lehetett...(a feltevések szerint ez istván halotti fejpántja volt, és mikor szentté avatják kerül le a fejéről, és illesztik utólag az alsó részhez...) de sem arról, hogy konkrétan mire készült, sem arról, hogy a kereszt mikor miért hogyan ferdült el...stb...nincsenek kézzelfogható magyarázatok, csak feltevések.  A fenti sztori márcsak azért sem lehett valós, mert Meskó korábban meghalt, minthogy a mi koronázásunk megesett volna, ergo a pápa nem ajánlhatta volna neki a koronát... Sőt, azt is elmondhatjuk, hogy a korona körüli mende mondáknál újabb téves ...

A képet Benczúr Gyula festette, s az ő nyomán jutott a köztudtatba, hogy a mi Vajkunk meglett erős férfiemberként lett megkeresztelve...a hír azonban téves...az István nevet már kiskorától viselte, tehát jóval korábban túlesett a szertartáson...

I.Szent István pogány keresztneve Vajk volt, mely török eredetű név, jelentése pedig vezér. Egyes feltételezések szerint Vajkból azért lett István, mert ez volt a neve, pontosabban Stefanus, az első Jeruzsálemben vértanú halált halt kereszténynek...Ráadásul az István keresztnév koronát jelent (egyébként a Katalin is... :) ), és ezzel a keresztnévvel akarták még inkább a keresztény egyház felé való elkötelezettségüket jelezni... Ami a fentieknél egy csöppet valószínűbbnek tűnik,hogy Géza fejedelem, megkeresztelkedése után ezt a nevet vette fel, tehát már ő is István volt...és feltehetően a fia tőle örökölte a nevet....

Ha valaki járt már az esztergomi várban, már eleve furán érzi magát az ember, mert ugye  a Bazilika árnyékába bárminemű épület furán hat...pláne ha az nem más, mint egy vár... Van ennek a várnak egy terme, mégpedig a Várterem, melyről az a hír járja, hogy István király abban a szobában született, és hogy pontosan ott és ugyanúgy áll, mint azelőtt... Nos a hír téves...Géza fejedelem ugyanis 972 után teszi át székhelyét Esztergomba, ami ugye későbbi, mint István király születési dátuma (969)..ergo, ez a szoba nem lehetett az a szoba....

Érdekességek az élet minden területén előfordulnak, íme két példa ruhák terén: 1. Ki hordja a nadrágot....   Manapság teljesen természetesnek találjuk, ha egy nő nadrágot visel, ez azonban alig pár száz évvel ezelőtt még súlyos erkölcstelenségnek számított Európában. Az első világháborúig ez a ruhadarab a nők számára tabu volt. Története hosszú időre nyúlik vissza, a keleti népek között időtlen idők óta népszerű ruhadarab volt, nemtől függetlenül viselték.  Európában először egyes germán törzsek, és a gallok körében terjedt el, az ő közvetítésükkel jutott el a rómaiakhoz, akik inkább lábszárra csavart anyagdarabokat viseltek, vagy lábgyűrűkkel szorították le a tunikájukat, ha nagyobb mozgásszabadságra vágytak. A Karoling-kori frankok már felváltva viselték az antik tunikát és a nadrágszárat. A XIII. században a papság illetlennek találta a különálló ruhadarabot, ezért a felső részen összetűzték. (forrás.  http://divattortenet.hu/bongeszde/olvasoterem.php?m=olvas.menu...

Ismeritek a régi viccet, mely szerint egy helyi orosz hetilapban a következő cikk jelent meg: Moszkvában Mercedeseket osztogatnak....a hír igaz, csak nem Moszkvában, hanem Vlagyivosztokban, nem Mercedeseket, hanem Moszkvicsokat és nem osztogtnak, hanem fosztogatnak.... Na, a mi Lehel vezérünk története is valami ilyesmi...az augsburgi csata vesztés során Lehel vezér fogságba esik, a másik két fő hadvezérünkkel egyetemben....akkoriban azt a hitet vallották, hogy a legyőzött harcos a túlvilágon örökkön örökké szolgálni fogja legyőzőjét...így amikor Lehel fogságba esett és a császár előtt állt, amikor az megkérdezte mi hadvezérünk utolsó kívánsága, az így felelt: hadd fújjon mégegyszer bele a kürtjébe...ám a helyett, hogy a kürtöt megszólltatta volna, olyan erővel sújtott le a császárra, hogy az menten szörnyethalt....innen a repedés a kürtön....nos ezzel a csapással így  császár Lehel vezér előtt halt meg, tehát szolgájává vált a magyarnak az idők végezetéig.... A valóság azonb...

924 - Modena....A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket.... Valóban ilyen durva volt ez az íj? Tulajdonképpen ezt a fajta fegyvert nemcsak mi használtuk, és gondolok itt én a visszafordított verziójára. Előttünk ugyanis már a szkíták, hunok, avarok is jeleskedtek vele...mi csak tovább vittük a hagyományt....és az is bizonyságot nyert, hogy nem kizárólag az íjjunk volt félelmetes, hirhedt nevét az addig Európában ismeretlen könnyűlovas hadviselés, a remek taktika veretlensége is öregbítette..... ....de kétségtelen, hogy miután az eredeti íj fa részét gyakorlatilag kifordítva, megfordítva húzták fel, értsd az ideget nem a fa hajlása szerinti irányban, hanem pont ellenkezőleg akasztották be, így nagyobb feszültésg uralkodott az idegen, ezért nagyobb volt a lőtáv....no de..ha harcosunknak csak nagy nehezen sikerült felidegelni az íjjat....akkor emberünk igen ideges lett....hát innen ered ez a szó.....

Nézzünk néhány anomáliát mit is ettek a honfoglaló magyarok... 1. a nyereg alatt puhított hús esete... Nos ez a mende monda egészen a középkorig forgott közkézen, de gyakorlatilag semmi valóságalapja nincsen...A legenda szerint ugye arra használták, hogy a nyereg által feltört ló hátát ezzel gyógyították megóvandó a fertőzéstől és az újabb feltöréstől....ez ebben a formában igen valószínűtlen (nempláne, hogy lovas ember lévén, komoly kérdőjeleket fogalmaz meg bennem)...másrészről próbáljon meg valaki egy ilyen húst aztán megenni...nem hinném, hogy túl guszta látvány lehetett egy idő után.... ...de ami még ennél is furcsább, hogy a sztori egy Marcellianus nevű római írótól indult ki, aki ezt a szokást a hunokhoz kötötte eredetileg, ám saját bevallása szerint soha életében egyetlen hunnal sem találkozott.... 2. a húspor esete.... Nos itt ugye azt tudtuk, hogy a húst megfőzték, megszárították, majd a napon megaszalták, porrá zúzták...ezt vitték magukkal a kalandozások során, csak...

A magyar nyelv szerintem az egyik legszebb a világon...ugyan eddig méllyebben az angolon és a németen kívül másba csak érintőlegesen sikerült belekóstolnom, mégis azt gondolom, hogy pl. az britek nyelvéhez képest melyet van szerencsén day by day használni...óriási előnyünk van, hogy mennyi mindent milyen árnyaltan és finom különbségekkel képesek vagyunk kifejezni....gondoljunk csak bele, hány szót tudnánk mondani a "szeretni" kifejezésre, és fokozataira....próbáld csak meg ezt angolul vagy németül megtenni....sokkal rövidebb lesz a lista.... Szóval érzelgős kis bevezetőm után lássunk némi érdekességet, egy olyan szófordulatról, melyet kismilliószor hallhattunk, hiszen minden népmese így indult....egyszer volt hol nem volt még az óperenciás tengeren is túl....de hol van az az Óperencia..... ....hát ez is a kalandozások korára tevődik...amikor ugyanis már kialakult az akkori 900-1000 körüli magyarság hazájának körvonala, ezt ugye határokkal volt célszerű megjelölni, hogy ...

A besenyők rajtaütése elől Etelközből szinte fejvesztve menekülő magyarok eljutnak a Kárpát-medencébe és kezdetben a Tiszántúli részen és a Duna-Tisza közén telepednek le....a kalandozások során azonban elképesztő messzeségbe jutnak el: az Atlanti-óceántól Bizáncig, és egészen az Északi-tengerig bejárják Európát....ebben az időszakban királyok és császárok hívják segítségül a hírhedt sereget, hogy különleges hadviselésükkel győzelmet szerezzenek (persze busás jutalom fejében) a megbízójuknak. Így esett, hogy a keleti frank birodalomba vezérelte őket "szerződésük", hazafelé jövet pedig épp Szvatopluk országa kérte a szolgálataikat a frankok ellen...szó szót követett, majd megszületett a legenda fehérlovastól, marék földestől, vizestől, füvestől, mindenestől...és végül a magyaroké lett Pannonia (ez ugye a Dunántúli rész).  Ami a legendából igaz: tény, hogy még ma is a sztyeppei népeknél föld adás-vételekor nem szerződést írnak, nem is kézfogással, hanem egy marék földdel áta...