Mítoszok és legendák

Egy laoszi barlangban talált ősi koponyamaradvány 20 ezer évvel régebbre tolja ki a modern ember Afrikából Délkelet-Ázsiába való vándorlásának időpontját - állapították meg amerikai kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben közzétett tanulmányukban. Az Észak-Laoszban lévő Annamite hegységben felfedezett koponya számít a modern embertől származó, Délkelet-Ázsiában fellelhető legöregebb maradványnak: korát 46 és 63 ezer év közé teszik a tudósok. Az eredmények azt is megmutatták, hogy a korai emberek nem egyszerűen Ázsia partvonalát követték, miközben Afrikából Ausztráliába vándoroltak, ahogyan azt egyes kutatók vélik, hanem behatoltak a szárazföld ismeretlen területeire is. "Ez az őskori lelet azt jelzi, hogy az Afrikából Kelet- és Délkelet-Ázsiába történt elvándorlás viszonylag gyors ütemben zajlott, és amint ott voltak, a modern emberek nem korlátozták magukat azokra a területekre, amelyeket korábban már megismertek" - mutatott rá Laura...

A Nazca-fennsík rajzaihoz hasonlít a gigászi rénszarvas-ábrázolás A perui Nazca-fennsík ismert rajzaihoz hasonló rénszarvas-ábrázolást találtak Cseljabinszk közelében, a Zjuratkul nemzeti park területén, amelyről máris kiderült, hogy a világ legnagyobb és legősibb ilyen rajza.

A vaskor régészeti korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő. Egyes korai társadalmakban a vas használatának térnyerése más változásokkal esett egybe, például új földművelési módokkal, vallási elképzelésekkel és művészeti stílusokkal, jóllehet ez nem minden esetben figyelhető meg. A vaskor a legtöbb helyen az ún. háromkorszak-rendszer utolsó szakasza, az újkőkor és a bronzkor után. Időbeli kiterjedése országonként és földrajzi régiónként változik. Hagyományosan a Kr. e. 12. századot tekintik a vaskor kezdetének a Közel-Keleten, Indiában és Görögországban. Az első nagy mértékben vasat használó állam a Hettita Birodalom volt az i. e. 14. században, innen jutott el a görögökhöz is. Európa más területein jóval későbbre teszik a kezdetét: Közép-Európában a Kr. e. 8. századra, Észak-Európában pedig csak a Kr. e. 6. századra. A vashasználat (olvasztás és szerszámok kovácsolása) Kr. e. 1200 körül jelent meg a nyu...

A bronzkor egy régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás. A természetes módon felszínre került érctartalmú ásványokból a réz és ón kiolvasztásával, majd ötvözésével állították elő a bronzot. A rezet és bronzot ettől a kortól kezdve módszeresen és széles körben alkalmazták. A bronzkor a világ bizonyos területein a rézkort követte, míg máshol az úgynevezett háromkorszak-rendszer része (újkőkor-bronzkor-vaskor). Egyes területeken ugyanakkor nem volt bronzkor, például Fekete-Afrika legnagyobb részén az újkőkort közvetlenül a vaskor követte.

A rézkor régészeti korszak, amely a neolitikum (újkőkorszak) végétől a bronzkor kezdetéig tartott. Más elnevezései: kalkolitikum („kő-rézkor”) és eneolitikum . FŐBB JELLEMZŐI: A korszak fő jellemzője, hogy az ember használni kezdte az első fémeket: a rezet, az aranyat és az ezüstöt. Kialakult a fémolvasztás és fémmegmunkálás technikája. Nemcsak az aranyból és ezüstből, hanem a rézből készült tárgyak is elsősorban díszítő és vallási célokat szolgáltak, illetve a hatalmat és gazdagságot fejezték ki. Munkaeszközként és fegyverként a rezet és annak első ötvözeteit vagy nem alkalmazták, vagy csak a kőeszközökkel együtt.

A neolitikum a kőkorszak utolsó része.A neolitikum a földművelés kialakulásával kezdődik és a fém alapú eszközök elterjedésével ér véget a rézkorban, a bronzkorban, illetve a vaskorban. A neolitikum kifejezés nem időbeli korszakot jelöl, hanem egy sajátos viselkedési és kulturális stílusjegyet, ami a vadászást és gyűjtögetést felváltó növénytermesztés és háziállat-tartás megjelenésével jellemezhető. Ezért neolitikus jellegű kultúráról csak a lelőhelye és kora említésével lehet beszélni.

A mezolitikum (magyarul „átmeneti kőkorszak” vagy „középső kőkorszak”) a  legújabb meghatározások szerint kb. 11 500 évvel ezelőtt kezdődött és a földművelés, illetve állattenyésztés megjelenésével ért véget, kb. a Kr. e. 8-6. évezredben. A mezolitikum az utolsó jégkorszak, a Würm végével és az európai pleisztocén megafauna (barlangi medve, barlangi oroszlán, gyapjas mamut, gyapjas orrszarvú, óriásszarvas stb.) kihalásával vette kezdetét Európában.

A paleolitikum (magyarul: régi kőkorszak , őskőkor vagy pattintottkő-korszak ) a régészek adta elnevezés, amely földtörténeti szempontból a pliocén végével és a pleisztocénnel esik egybe. A paleolitikum a legújabb meghatározások szerint körülbelül 2,4 millió évvel ezelőtt (± 0,3 millió év) kezdődött és kb. 11 500 éve ért véget. Az emberiség történetének 99,5%-a a paleolitikumra esik. Az őskőkorszak az emberi eszközhasználatnak az a szakasza, amikor a kő- és csonteszközök tudatos készítése zajlik és a technológia a szilánkahasításra korlátozódik. Ez az eszközkultúra végigkíséri a Homo genus fejlődését a Homo rudolfensistől a H. erectuson, H. habilison, H. ergasteren és H. antecessoron keresztül a Homo sapiensig. A korszak önálló elnevezése azért volt indokolt, mert egyrészt a 19. század közepétől az ősember- és őslénykutatás elvált egymástól; másrészt pedig, mert a pleisztocén az a korszak, amelyben rendkívül felgyorsult az emberi evolúció, ebben a korszakban vált egy...

Nem beszélhetünk mítoszokról és legendákról addig amíg meg nem ismerjük a korszak emberét, melyre nincs is jobb példa, mintha megvizsgáljuk a művészetét és az építészetét. Eddig ugye épületekről nem beszélhettünk, hiszen az őskor embere barlangokban élt többnyire, de van itt egy igen érdekes időszak, mely sokak érdeklődését keltheti fel....az enyémet mindenképp. Nos a Megalitikus kultúra alatt a neolitikumot követő, a réz-, bronz-, és vaskorig terjedő időszakot értjük. Ezen kultúra emlékei az Atlanti óceán partvidékén, szinte mindenhol megtalálhatóak:Írországban, Skóciában egészen Portugáliáig, de még Szenegálban (!) és Máltán is maradtak emlékek. Érdekes módon, szinte mindenhol egyszerre jelent meg isz.e 3-2 000 évvel ezelőtt, és szinte egyszerre, a keleti bronzkori és égei kultúra kialakulásával tűnik el. Főként hatalmas kőtömbökből álló építményei miatt lett igen népszerű. A ny-európai megalitok, nem mások, mint az építészet első példányai. Több típusukat különböztetjük meg:...

Korszakilag a neolitikumot, amely művészete és hiedelmvilága elődjéhez hasonlóan még mindig természetközpontú, a nő, mint szimbolum áll a középpontban, és minden egyéb rajzuk a mindennapi életben előforduló eseményeket jeleníti meg: vadászat, halászat, temetés - a fémkor követi, ennek szakaszai:  -rézkor -bronzkor -vaskor Ebben az időszakban az ábrázolás szinte teljesen absztrakttá vált, csak jelekre és szimbólumokra korlátozódott geometrikus formákkal. A hétköznapi tárgyak készítése: agyagedények, ékszerek, fegyverek, harci felszerelések készítése minden mást kiszorított.  Sőt, olyannyira kicserélődött a gondolkodásmód és a művészet, hogy az eddigi istenanya imádat helyett a nap kultusza vette kezdetét. szkíta emlékek a fémkorból

A neolitikum nem más, mint az újkőkor. Isz.e. 10 000-től kezdődik, ez a jégkorszak utáni korszak. Itt már nem a gyűjtögető életmód a jellemző, hanem az állattenyésztés és a földművelés veszi kezdetét, ezzel együtt pedig megindul a letelepedés. Megkezdődik az agyagtárgyak időszaka: a művészet legfőbb alapanyaga a kerámia. Magyarországon is számos példánya mardt fenn: kőrösi-, bükki-, és tiszai kultúra.  Agyagtárgyak: kézzel formázták őket, főképp temetkezésekhez és halotti szertartásokhoz használták őket.  neolitikus agyag szobrok a Bánátból Szobrászat: jelentős a Duna mentés és a Balkánon. Továbbra is a matriarchiális társadalomra jellemző, ősanyákat, istenanyákat ábrázolnak. Az arc még mindig kifejezéstelen, a fej jellegtelen, sokkal inkább a nőiességet jelentő csípő és mellek a hangsúlyosak. neolitikus égetett agyag tartó

Nem kell megijedni, nem térek el rögtön a tárgytól, bár tény, hogy egy egy témkör kapcsán el szoktam kalandozni, de igyekszem szisztematikusan és nekrológikusan követni az eseményeket. Az őskor kapcsán, miután itt semmiféle írásos emlékről nem beszélhetünk, ergo legendák, mítoszok sem maradtak fenn, ellenben érdekes és monumetális építmények, festmények, barlangrajzok melyek ma is vita tárgyát képezik pl.: Stonehange, de ne fussunk előre....nos tehát az őskor hiedelem világa inkább a művészetben mutatkozott meg, innen ismerhtejük meg a kor emberének igen leegyszerűsített világképét is. A  mitólógia és a művészet egyébként is szorosan kapcsolódik, hiszen ami az előbbiben megjelent, az a képzőművészeteknek is gazdag táptalajul szolgált.  Vegyük tehát sorba az őskori ember művészetét korszakról korszakra: Paleolitikum (őskőkor) Elsősorban Nyugat-Európában, Közel-Keleten és Észak-Afrikában azon emberfaj, amely vadászatból, halászatból élt, s aránylag fejlett kő- és csontesz...