Mítoszok és legendák

PLATÓN KRITIASZ1  (Kövendi Dénes fordítása) {106a}*  I. TIMAIOSZ  Mint aki hosszú út után végre megpihen, oly örömmel szabadulok meg előadásom szerencsés lebonyolítása2 pillanatában, Szókratész. Ahhoz az istenhez pedig, aki a valóságban már réges-régen, fejtegetéseinkben azonban csak az imént jött létre, könyörgéssel fordulok, hogy adja meg fennmaradását azoknak a szavaimnak, amelyek megfelelőek, ha ellenben egyet-mást akaratlanul a dallamtól eltérően mondtunk, mérje ránk az illő büntetést. A méltó büntetés pedig az, ha azt, aki hamisan énekel, tisztán éneklővé teszik. Hogy tehát a jövőben helyesen szólhassunk az istenek születéséről, könyörgünk, adja nekünk orvosságul a legtökéletesebb és legjobb orvosságot: a tudást. Most pedig könyörgésünk elhangzása után – ahogy megállapodtunk – Kritiasznak adjuk át a szót.3 KRITIASZ Átveszem a szót, Timaiosz, de miként beszéded elején te is elnézést kértél, mert nagy dolgokról kell szólanod, {107a} úgy kérem ezt én is t...

Júdás evangéliuma egy gnosztikus evangélium, amely Iskarióti Júdás és Jézus között zajló beszélgetéseket, kapcsolatot örökített meg. Az evangélium a hagyományos újszövetségi (Máté, Márk, Lukács és János evangéliumai) kanonikus evangéliumoktól eltérően mutatja be Júdást, illetve annak szerepét a tanítványok és megváltás kapcsán. Habár Júdás nevét viseli a szöveg, mégsem a volt tanítvány írta, hanem egy későbbi, feltehetően gnosztikus követő. Ez annak tudható be, hogy a 3. vagy 4. században íródott kopt nyelven, olyan megfogalmazásokkal, tudásanyaggal, amivel egy átlagos korabeli írástudó elég nehezen írta volna meg. Az evangélium a keresztény egyházak tiltakozása ellenére 2006 első felében került a nagyközönség elé a National Geographic-nak köszönhetően. Viszont már az 1970-es években[1] számtalan műkincskereskedő kezén már áthaladt, akik nem tudták felmérni a szöveg tudományos jelentőségét, mivel az kopt nyelven íródott, és az amúgy is szakszerűtlenül tárolt evangélium a nedve...

1945-ben a dél-egyiptomi Nag Hammádi (az ókori Khénoboszkion) közelében, nem messze Luxortól kerültek elő. Nem szervezett ásatás során, hanem a helyi lakosság fedezte fel, így a tudomány sokáig nem is tudott róluk. Muhammad al-Samman és Kalifah Ali al-Samman találtak rá, miközben jó termőföldet kerestek. A pontos időpont és lelőhely emiatt nem azonosítható. A lakosok visszaemlékezése szerint a talált papiruszok egy részét tüzelőanyagnak használták fel. A kódexek 1946-ban tűntek fel először Kairóban, majd évekig húzódó tárgyalások után a kairói Kopt Múzeum tulajdonába kerültek. Az iratok nagyobbik része a 4. századból származik. A gnoszticizmus, mint a kereszténység egyik szinkretista irányzata, Alexandriában alakult ki a 2. század folyamán. Gyorsan háttérbe szorult, annak ellenére, hogy eleinte számos nagynevű híve volt. A bonyolult és mély szellemiségű áramlat azonban nem lehetett vetélytársa a sokkal egyszerűbb és könnyebben befogadható páli kereszténységnek. A lelet a gnosztik...

Tudtad-e, hogy a British Museum könyvtárában a legértékesebb közép-európai ősnyomtatvány szövege így kezdődik:"Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelének elsew capitoliuma"? Keletkezésének időpontja 1533, és magyarul íródott.

Tudtad-e, hogy a magyar nyelv legrégibb emlékei közül egy kőbevésett magyar rovásírás található az észak-amerikai Újfundland (Új Skócia) Yarmout öblénél? Ezt a 992-ben állított, ma 1005 éves nemrég megfejtett emléket Amerika első felfedezőiről dokumentálta Tyrkir, aki a vikingekkel együtt végrehajtott tettet magyar rovásírással, kőbe vésve örökítette meg. Samuel Laing (1844 London) állapította meg elsőként, hogy Tyrkir magyar volt. Az izlandi nyelvben a "Tyrkir" a "Turk" megfelelője, amelyet arab, görög és török források egyöntetűen turkokként a magyarok jelölésére használtak. Ezt az 1700-as években megtalált követ (181 kilós) ma a Yarmout Country Museum-ban őrzik. A szöveget nem skandináv rúnákkal írták, hanem magyar rovásírással. Ezt a szöveget 1984-ben Budapesten fejtette meg Szilva Lajosné és így szól: "Ericson járt e helyen is sok társával".

1500 éves Szír Biblia Törökországban? A Vatikánt sokkolta a hír... Egy ősi iratot fedeztek fel a közelmúltban Ankarában, az Igazságügyi Palota pincéjében. Az irat valójában a Biblia szír változata, és egy ősi dialektusban íródott, melyről azt beszélik, hogy Jézus anyanyelve volt. Az Ankarában talált könyvet, Törökország egyik legrégibb írásos szövegét a török hatóságok azonnal biztonságba helyezték, mivel eddig kb. 2000 olyan ereklyét foglaltak le a mediterrán térségben, melyet Törökországból akartak kicsempészni. A csempészbandák rendszeresen visznek ki régiségeket, ásatásokon talált ereklyéket és robbanóanyagok is. A lebukott bandatagok tárgyalásán a török rendőrség hatósági tanúként vesz részt, a szír Bibliát is tervezett elrablása időpontjában foglalták le. A bírósági szakértő úgy vélik, a kézirat kb. 1500-2000 éves. A szír Biblia nyolc éve került át Ankara Néprajzi Múzeumába rendőri kísérettel, melyet jelenleg is meg lehet tekinteni egy kiállítás keretében. A szír Biblia ért...

Egy szerzetes megígérte, ír egy könyvet, amely tartalmazza a Bibliát és az emberek által összegyűjtött összes ismeretet. Azonban olyan nagy fába vágta a fejszéjét, hogy a munkához a sátán segítségét kérte. A legenda szerint a Codex Gigas az ördöggel kötött szövetség után készült el... A Svédországban őrzött Codex Gigas-t a világ nyolcadik csodájaként tartják számon. Hossza közel 1 méter, súlya 75 kilogramm. A Biblia, ősi történetek, gyógyító praktikák és varázslatok egyaránt megtalálhatók benne, keletkezéséről azonban nem sokat tudni. Csupán egy idézet utal arra, hogy a könyv valamikor 1230 körül keletkezhetett, de pontos dátum nem áll rendelkezésünkre. De vajon ki és milyen céllal írta azt? Miért született egy olyan kódex, amelynek első oldalán egészalakos képen maga az ördög látható? És mit keresnek a bibliamagyarázatok mellett a démon kiűzését szolgáló szertartási szövegek, varázslatok? Egy ember munkájáról van szó, vagy egy kisebb kódexmásoló csoportéról? A vizsgálatok alátámas...

A minap volt szerencsém a tv-ben egy prágai útifilmet nézni, a meglepő dolgokat mesélt ellltöbbek között szó esett egy igen különös irományról, a Voynich-kéziratról Részlet a kéziratból A  Voynich-kézirat  ismeretlen eredetű betűkkel és nyelven írt könyv, amelynek tartalmát mind a mai napig nem sikerült megfejteni. Nevét egykori tulajdonosáról, Wilfrid Michael Voynich amerikai könyvkereskedőről kapta, akihez 1912-ben került. Becslések szerint 1450 és 1520 között íródhatott. Jelenleg a Yale Egyetemen, a Beinecke Könyvtárban található. 2005-ben jelent meg az első fakszimile (eredetihez hű, változatlan) utánnyomása. A mű 234 darab   15 cm széles és 23 cm magas velumlapból áll, amelyből negyvenkét lap hiányzik az oldalszámozás szerint. Valószínűsíthető, hogy már 1912-ben, Voynichhoz kerülésekor sem volt teljes. A szöveghez és az ábrák körvonalazásához lúdtollat használtak. A rajzok színesek és gyakr...

Amit mi Alapító okiratnak gondolunk az nem más, mint egy oklevél, melyet Szent István adatott ki, s melyben különféle kiváltságokat engedélyez az apátságnak...pl. megfogadja benne, hogy amennyiben országának minden külső és belső ellenségét legyőzi, a dézsmát ennek az apátságnak adományozza... Az okiratot azonban többször is átírták...hogy miért? Hát ennek nagyon egyszerű okai vannak. Először is, mert az enyészettől megóvandó az akkori dokumentumokról időnként másolatokat készítettek, másrészt, az éppen aktuális viszonyoknak legjobban megfelelő verziót kopírozták be...ezt ma ugye okirat hamisításnak hívjuk...:) És hogy hogyan buktak le a korabeliek? - feltűnően sokszor váltakozik a szövegben az egyes és többesszám használata...ez leginkább István fogadalmában látszik, amikor hol 1.sz. 1. személyben, hogy magázva, hol medig 1.sz. harmadik személyben beszél önmagáról... - a keltezés a jelenlegi verzióban a dátum 1001...ami téves...ugyanis, akit megbíztak, az oklevél megírásával, ...

Egy rendkívül különös térkép Az újkori történelem egyik legérdekesebb rejtélye a térképhez kapcsolódik. A múlt század húszas éveiben az isztambuli Topkapi Múzeum régi, feldolgozatlan térképeit átvizsgálva két – eltűntnek hitt – világtérkép-részletet találtak. A jegyzetek szerint a térképeket Piri Reis admirális készítette 1513 és 1517 között. Az admirálist Törökországban ma nemzeti hősnek tartanak ugyan, de a maga korában kalózként kezdte pályafutását. Ez akkoriban egyáltalán nem volt ritka eset. Az admirális szenvedélyes térképész volt, minden kezébe kerülő térképet lemásoltatott, majd a XVI. század elején saját kezűleg elkészítette a világ 215 részből álló hatalmas térképét. Mindezek után egy könyvben (Kitab-i Bahrieh = A hajózás könyve) meg is írta a térképpel kapcsolatos kalandjait és észrevételeit. Egy biztos: mint rengeteg nyelven beszélő főtiszt, hozzájuthatott mind a Nyugat, mind a Kelet jól őrzött titkos térképeihez is. Visszatérve a leletekre, a dolog csak a második v...