Mítoszok és legendák

Ha már nagy államalapító férfiúnkról beszélünk (bár számomra továbbra is kétséges melyikük volt a nagyobb: Géza fejedelem, vagy István...)nem hagyhatjuk szó nélkül feleségét sem, Gizella királynőt... Mert ugye a mondás is úgy tartja, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy határozott és sikeres nő..jelen esetben Bajor Gizella... A házasságuk előre eltervezett, elrendezett házasság volt, a két szomszédis ország békéjét fenntartandó jött létre a frigy, melynek leginkább Gizella testvére, a bajor trón várományosa örült a legjobban...Gizella köztudottan nem szívesen ment hozzá a keletről jött, akkor azért még barbárnak tartott ország királyához... A mennyegzőre 996-ban került sor, s hogy mennyire gyümölcsöző volt a kapcsolat, sokan úgy vélik, hogy a királynőnek köszönhető, hogy hazánkban ilyen gyorsan megszilárdult a kereszténység. Az ifjú arával ugyanis térítő papok sokasága, gazdag nemesek is érkeztek behozván Magyarországra a nyugati kultúrát... Egy tévhit a királynővel kapcs...

Amit mi Alapító okiratnak gondolunk az nem más, mint egy oklevél, melyet Szent István adatott ki, s melyben különféle kiváltságokat engedélyez az apátságnak...pl. megfogadja benne, hogy amennyiben országának minden külső és belső ellenségét legyőzi, a dézsmát ennek az apátságnak adományozza... Az okiratot azonban többször is átírták...hogy miért? Hát ennek nagyon egyszerű okai vannak. Először is, mert az enyészettől megóvandó az akkori dokumentumokról időnként másolatokat készítettek, másrészt, az éppen aktuális viszonyoknak legjobban megfelelő verziót kopírozták be...ezt ma ugye okirat hamisításnak hívjuk...:) És hogy hogyan buktak le a korabeliek? - feltűnően sokszor váltakozik a szövegben az egyes és többesszám használata...ez leginkább István fogadalmában látszik, amikor hol 1.sz. 1. személyben, hogy magázva, hol medig 1.sz. harmadik személyben beszél önmagáról... - a keltezés a jelenlegi verzióban a dátum 1001...ami téves...ugyanis, akit megbíztak, az oklevél megírásával, ...

Ha már esett szó a koronáról, ne hagyjuk ki a társait sem...koronázási ékszerek közé soroljuk a kardot, az országalmát, és a jogart is...(a palást is koronázási, de nem ékszer, bár ellenben ez az egyetlen, melynek igen nagy valószínűségggel tényleg köze volt az uralkodókhoz...) A kard: jelenleg az eredetinek vélt példánya Prágában található a Szt. Vid Székesegyházban...de egyáltalán nem biztos, hogy valóban az eredeti...az bizonyos azonban, hogy nem ékszernek lett készítve, mert mind a pengéjén, mind a markolatán használati nyomai maradtak meg.... Országalma: erről teljességgel bebizonyosodott, hogy sok köze nem lehetett Szent Istvánhoz, ugyanis XIV. századi Anjou címer található rajta... Jogar: a XI. század óta a kincstár része, és 1055-ben a Tihanyi alapító levél már utal rá, tehát a 3 közül a legvalószínűbb, hogy ennek lehetett valóban köze a tényleges koronázáshoz, de legalábbis létezett már István korában is...

A legenda szerint a Pápa, II. Szilveszter a koronát eredetileg Meskó lengyel fejedelmnek szánta, ám álmot látott, hogy a koronát egy ismeretlen uralkodónak kell adnia....így került a korona hozzánk... Azt ugye már tudjuk, hogy a korona két részből áll, az alsó része, a görög korona, kb. 50 évvel István után került hozzánk, a felső, keresztpántról azt sejtjük, ha vmelyik részének volt is köze ténylegesen Istvánhoz, akkor ez lehetett...(a feltevések szerint ez istván halotti fejpántja volt, és mikor szentté avatják kerül le a fejéről, és illesztik utólag az alsó részhez...) de sem arról, hogy konkrétan mire készült, sem arról, hogy a kereszt mikor miért hogyan ferdült el...stb...nincsenek kézzelfogható magyarázatok, csak feltevések.  A fenti sztori márcsak azért sem lehett valós, mert Meskó korábban meghalt, minthogy a mi koronázásunk megesett volna, ergo a pápa nem ajánlhatta volna neki a koronát... Sőt, azt is elmondhatjuk, hogy a korona körüli mende mondáknál újabb téves ...

A képet Benczúr Gyula festette, s az ő nyomán jutott a köztudtatba, hogy a mi Vajkunk meglett erős férfiemberként lett megkeresztelve...a hír azonban téves...az István nevet már kiskorától viselte, tehát jóval korábban túlesett a szertartáson...

I.Szent István pogány keresztneve Vajk volt, mely török eredetű név, jelentése pedig vezér. Egyes feltételezések szerint Vajkból azért lett István, mert ez volt a neve, pontosabban Stefanus, az első Jeruzsálemben vértanú halált halt kereszténynek...Ráadásul az István keresztnév koronát jelent (egyébként a Katalin is... :) ), és ezzel a keresztnévvel akarták még inkább a keresztény egyház felé való elkötelezettségüket jelezni... Ami a fentieknél egy csöppet valószínűbbnek tűnik,hogy Géza fejedelem, megkeresztelkedése után ezt a nevet vette fel, tehát már ő is István volt...és feltehetően a fia tőle örökölte a nevet....

Ha valaki járt már az esztergomi várban, már eleve furán érzi magát az ember, mert ugye  a Bazilika árnyékába bárminemű épület furán hat...pláne ha az nem más, mint egy vár... Van ennek a várnak egy terme, mégpedig a Várterem, melyről az a hír járja, hogy István király abban a szobában született, és hogy pontosan ott és ugyanúgy áll, mint azelőtt... Nos a hír téves...Géza fejedelem ugyanis 972 után teszi át székhelyét Esztergomba, ami ugye későbbi, mint István király születési dátuma (969)..ergo, ez a szoba nem lehetett az a szoba....