Mítoszok és legendák

2009, Kolumbia északi részén található Carejjon mellett találtak a kutatók meglehetősen hatalmas pleisztocén korabeli őslény maradványokat, mégpedig több titanoboa foszilis csigolya csontját.... A felfedezés több szempontból is érdekesség számba megy. Egyrészt, mert az itt talált kígyók rendkívüli méretekkel rendelkeztek: hosszúk kb. 13-15m volt, súlyuk elérte a 1,3tonnát is, és ami még megdöbbentőbb körméretük elérte az 1m-t is. (ha vki látta az anakonda c. filmek "nagy sikerű" sorozatát, akkor el lehet képzelni, mekkora mázli, hogy ember nem élt még akkor, a filmbeli példányok ugyanis nem voltak ekkorák...) A másik érdekesség, hogy létezésük megdöntötte az eddigi elméletet, ugyanis, mint tudjuk a kígyók hidegvérűek, tehát ahhoz, hogy ilyen szépen megnőjenek kellően meleg hőmérsékletre volt szükségük, tehát az eddigi elképzeléseknek ellentmondva, illetve azokat túlszárnyalva, a trópusokon 50-60 millió évvel ezelőtt valószínűleg kellemes 32-35° uralkodott.  És hogy lássu...

Nyelvészek és nyelv érzékenyek vita témája a bacon szalonna, amely tükörfordításban: szalonna-szalonna lenne....angolul ugyanis a bacon szalonnát jelent...de tudjuk, hogy honnan ered maga a kifejezés??? .... a magyar mangalicát régebben a "bakonyi sertés" néven germán kereskedők árulták Britanniában, de az angolok nehezen tudták kimondani a nevét, így lett a szalonnájából a "bacon".... ....tessék csak megfigyelni....bakony-bacon....

Az iskolában ezt úgy tanultuk, hogy Szt. László az, aki megkezdi a szentté avatások sorát. Többek között István király is neki köszönheti szentségességét. Aug 19-én, Mária mennybe menetelének napján az volt a szokás, hogy nyilvános napot tartott a király, bárki elé járulhatott ügyes bajos dolgával, a király pedig maga döntött a kérdésben. Ezt a szertartást a Fehérvári nagytemplomban rendezték meg...összekapcsolván a törvénykezést a csoda téteményekkel1083-ban is így volt ez. Ekkor nyitották fel István koporsóját is és gyakorlati értelemben másnaptól, tehát aug. 20-tól kezdve tisztelik szentként Istvánt, holott, ténylegesen, kvázi papíron, csak Könyves Kálmán idejében avatják a királyt.

Ahogy az előző szösszenetben olvasni lehetett, Béla mindössze 3 évig uralkodott, őt András fia, a németek által támogatott Salamon követte, ám ő sem birtokolhatta sokáig a királyi címte, ugyanis I. Béla fiai ellen (Géza és László ) ő is vereséget szenved. Salamont ahogy a legenda is tartja toronyba záratják, de nem a ma ismert visegrádi Salamon tornyába, ugyanis azt a tatár járás után építették, hanem egy fentebb elhelyezkedő, római őrtoronyba. Ma ennek csak a romjai maradtak fenn.  Fénylik, mint Salamon töke... A mondás nem az egykori király nemesebbik szervére utal, hanem arra a rendeletre, mely szerint az őröknek töklámpásokkal kellett megvilágítaniuk a tornyot, ugyanis a legenda szerint, ami után bezárták a toronyba, minden ablakot és ajtót be kellett falazniuk, de hogy mégis tudják, hogy a rab bennt van, a töklámpások világítottak, így aki messziről látta őket, tudta, hogy az egykori király még a torony fogságában van...hát innen jön, hogy fénylik, mint Salamon töke... ...

1056-ban IV. Henrik kerül uralomra a német trónon, akivel a magyarok sikeresen békét kötnek. A béke biztosításának érdekében Andrást fiát, a még gyermek Salamont megházasítják Henrik testvérével, Judittal. Béla, látván, hogy Andrást fia, Salamon követi a trónon, fellázad András ellen, aki a végső csata közepette egy szerencsétlen balesetben hal meg. András súlyos köszvénnyel küszködött, a csata helyszínére is már hordágyon viszik...a küzdelem hevében leesik a székéről és a lovak és kocsik a magatehetetlen királyt agyon tapossák.  Holttestét a Tihanyi Apátság altemplomába temetik el, s ezzel elnyeri ama egyedülálló címet, hogy az egyetlen Árpádházi-király, aki ma is ott fekszik háborítatlanul, ahová eredetileg nyugalomra helyezték.  Béla uralkodása nem sikeredett túl hosszúra, mindössze 3 év adatott meg neki, mely alatt komoly gazdasági döntések születtek. István idejében a vasárnap volt a vásározások ideje. A napok érdekességének egyik szösszenet is ide tartozik. Minden na...

Gellért püspök segédletével az Orseolo Péter és Aba Sámuel közötti trónviszályt megszüntetendő haza hívják Vazul fiait, András és Bélát. András a pogányok szövetségével hatalomra jut, ám amint kezében az uralom, azonnal leszámol a pogányokkal, és elkezd egyezkedni a németekkel, majd Lengyelországból hazahívja Béla herceget és így együtt kormányoznak tovább... 1860' körül, Szlovákiában, Nyitra környékén, egy eke kifordít a földből 7 teljesen egyforma arany lemezkét, melyek nem más, mint egy korona darabjai voltak egykoron...a veretek szerint könnyen megállapítható a kora, ugyanis mind IX. Konstantin, mind Zoé királynő arcképei felismerhetőek rajta, tehát a korona vmikor 1042 és 1050 között készülhetett... De hogy miért kellett nekünk újabb korona, amikor egy már volt? Hát pontosan azért, mert már nem volt koronánk...István halála utáni viszályokban a korona III. Henrik udvarába kerül, aki pedig egyszerűen vissza adja Rómába...ergo új koronára volt szüksége a magyar uralkodóknak....

Gellért püspök 1018-ban érkezett Magyarországra, ahol Imre herceg tanítója lett...majd mikor már nem volt szükség rá, hogy ezen feladatot ellássa, elvonult a világtól, hogy hitének áldozhasson...Ajtony legyőzése után, István visszahívja a püspököt, és megbízza egy új egyházi székhely, Csanád érsekségének megalapításával...innen a későbbi ragadvány neve...Gellért, Csanád püspöke...iskolák, és bencés apátság köszönheti létezését a püspök tevékénységének... István halála után, mind Orseolo Péterrel, mind Aba Sámuelékkel összetűzésbe kerül, összeesküvést szőnek, haza hívják Vazul fiait...az "lázadás" kiderültévela püspököt elfogják, kordélyba ültetik, és legurítják a Gellért-hegyről... A legenda szerint, sőt egy emlék tábla is őrzi ennek a nyomát, a Pesti Boldog Asszony Templomban temették el...ugyanis a kórinak ezt mondja, hogy a pesti oldalon helyezték örök nyugalomra...a valóság azonban az, hogy a püspök teste sosem feküdt ebben a templomban (ma egyébként Csanádon van a sí...

Amint azt már egy előbbi bejegyzésben írtam volt, István halála után Orseolo Péter lett az uralkodó, igaz nem túl sok sikerrel..vele szemben a piros sarokban Aba Sámuel vezetésével, a régi törzsi arisztokrácia állt. Orseolo Péter a törölközőt bedobván, III. Henrikhez menekült, Aba Sámuelék pedig ismét engedélyezték a pogány szokások gyakorlását...de hogy teljesen ne szakadjanak el a keresztény elemektől azért templomokat is építettek...többek között a feldebrői templomot is, melynek látható, értsd föld fölött része többször is átalakult, de a régészek legnagyobb meglepetésére egy altemplom is rejtőzködött az évszázadok alatt itt, melynek egyik érdekessége a szinte teljesen épségben maradt 1000 éves freskók, mely az akkori művészek növényi színezékkel és különféle tartósító anyagokkal (tojásfehérje, túró...) kevert festékének köszönhető... A templom másik érdekessége, hogy az alapja erősen ötvözi a római és a bizánci motívumokat. A templom oltár elrendezése például egyértelműen bizánci...

A kérdésre a válasz egy határozott igen...A történetünk kezdetét még Szt. Istvánnál kell kezdenünk..a krónikák többnyire a fiait Ottót és Imre herceget említik, de minden bizonnyal voltak neki leány gyermekei is... 1022-ben a Dánok betörtek Angliába így Edward királynak és testvérének menekülnie kellett, s hogy hogy nem, ép Magyarországra jöttek, ahol a Mecsekben Istvántól nemcsak menedéket, de birtokot is kaptak....Edward testvére feleségül vette Ágotát, aki minden valószínűség szerint István gyermeke volt (más források szerint a húga, bár inkább az előbbi a hihető), akinek a Réka várat is építették... Nos, a házaspár visszatér Angliába, de trónviszály alakul ki, és ismét menekülniük kellett...most Skóciába vezett az útjuk, ahol Margit, Ágota lánya hozzámegy a hírhedten kegyetlen és barbár skót királyhoz...a krónika szerint Margitból nemcsak a szegények pártfogója lett, de a kereszténység megszilárdulásának is komoly köze volt hozzá...sőt, a mi magyar hercegnőnk a barbár és kegyetle...

Ódákat lehetne zengeni, hogy mennyire varázslatos a nyelvünk. Mennyi féle képpen ki tudjuk fejezni a szeretet érzését, több száz szavunk van rá! És persze mennyi anomália van benne, amit rajtunk kívül senki más nem ért....íme néhány szösszenet: Amerikai konyha : Hegyeshalomtól nyugatra senki nem hívja így, egyébként a szagoktól és a nagyobb mértékű szellőztetéstől eltekintve, igen praktikus, pláne kis gyerekeseknek, hiszen folyamatosan szemmel lehet tartani a gyerkőc minden lépését. Francia ágy : a németeken és rajtunk kívül senki nem hívja így, hivatalos elnevezése: double bed (dupla ágy)..a kifejezés valószínűleg a szerelem és a franciák összekapcsolásából ragadt meg nálunk Francia saláta : répa, borsó....mindenki tudja miből áll...ám a franciák ezt a salit, ami gyakorlatilag maradék zöldségekből készül, orosz salátának hívják, de ha megkérdezünk egy oroszt, ő nem is hallott erről....szóval ez már már magyar találmány :) Spanyol viasz : szegény spanyolok...a spanyol náthá...

Hazánkban a legnagyobb tiszteletlenségnek számít, ha vki felrakja a lábát az asztalra. Angliában és Amerikában viszont ma is él az a szokás, hogy ha a férfiak öszzeülnek a klubban vagy pipázó szobában , egyik, vagy mindkét lábukat felrakják az asztalra. Ennek az oka a történelemben keresendő.  Hajdanán csak az a tengerész tehetett ilyet, aki körülhajózta a Jóreménység-fokát vagy a Horn-fokot. Ez egyfajta elismerés volt az embertpróbáló teljesítményért. A hadapródok étkezője a régi fregattokban igen aprócska volt, a bútorzat lócákból, padokból és ládákból állt. Az asztal alatt pedig sok kacat volt elraktározva, úgyhogy szó sem lehetett kényelmes ülésről.  Így alakult ki az a szokás, hogy a tapasztaltabb, tekintélyesebb tengerész az asztal alá nem férő lábát fel tehette az asztalra. Ám volt ebben is némi megszorítás, ugyanis aki csak az egyik veszélyes fokot hajózta át, egyszerre csak egyik lábát tehette fel, aki már mindkettőt, az mindkét lábát feltehette az asztal lapjára....