Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: augusztus, 2010

Piri Reis féle térkép

Kép
Egy rendkívül különös térkép Az újkori történelem egyik legérdekesebb rejtélye a térképhez kapcsolódik. A múlt század húszas éveiben az isztambuli Topkapi Múzeum régi, feldolgozatlan térképeit átvizsgálva két – eltűntnek hitt – világtérkép-részletet találtak. A jegyzetek szerint a térképeket Piri Reis admirális készítette 1513 és 1517 között. Az admirálist Törökországban ma nemzeti hősnek tartanak ugyan, de a maga korában kalózként kezdte pályafutását. Ez akkoriban egyáltalán nem volt ritka eset. Az admirális szenvedélyes térképész volt, minden kezébe kerülő térképet lemásoltatott, majd a XVI. század elején saját kezűleg elkészítette a világ 215 részből álló hatalmas térképét. Mindezek után egy könyvben (Kitab-i Bahrieh = A hajózás könyve) meg is írta a térképpel kapcsolatos kalandjait és észrevételeit. Egy biztos: mint rengeteg nyelven beszélő főtiszt, hozzájuthatott mind a Nyugat, mind a Kelet jól őrzött titkos térképeihez is. Visszatérve a leletekre, a dolog csak a második v

Rákóczi induló

Ha hirtelen rákérdeznek vkire, hogy ki a szerzője a Rákóczi indulónak, akkor sokan rávágják, hogy Liszt, vagy azt, hogy Erkel...nem mondom, hogy tévednek és picit mégis. A szerző eredetleg ugyanis nem magyar, még csak nem is osztrák, de francia: Hector Berlioz. A Rákóczi induló, amely Berlioz Faust elkárhozása című műve révén vált szimfonikus formában világhírűvé, valójában vándordallam volt. Története sokrétű, a Berlioz-alkotás két-, illetve négykezes zongoraletétje Erkel Ferenc hagyatékából került az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtárába. Mint azt Bónis Ferenc a bemutatón elmondta, itt találta meg és most, mintegy másfél évtizedes pályázás után végre közreadhatja. A könyv megjelenése így a 2010-es Erkel Emlékév bevezető eseménye. A kötet nemcsak a Bécsben megjelent Berlioz-kotta másolatát tartalmazza, hanem másokat is, amelyekből kiderül, hogy az indulót ihlető Rákóczi nóta gyökereinek - mint azt Bartók Béla kimutatta - török, rutén és román rokondallamai is ismertek.

Für Elise - a 200 éves zenemű

Kép
Anno igencsak kedveltem a klasszikus zenét, de már rég nem hódoltam ennek a kellemes időtöltésnek. A kezembe akadt egy cd és innen jött az ötlet, hogy egy zenetörténeti érdekességet is leírok ide a mítoszok és legendák közé. Beethoven egyik leghíresebb darabja. De ki is az az Elise? Für Elise am 27. April zur Erinnerung von L. v. Bthvn." - azaz Elise számára megemlékezésül Beethoventől jegyezte fel a kottalapra a zeneszerző 200 évvel ezelőtt. Egyes források szerint Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. – Bécs, 1827. március 26.) 1810. április 27-én fejezte be a-moll bagatelljének romantikus dallamát, de mivel az eredeti kézirat elveszett, a zenetörténészek egy része kétségbe vonta nemcsak azt, hogy kinek is szólt az ajánlás, de a behízelgő melódia szerzőjének személyét is. A milánói Luca Chiantore a Beethoven halála (1827) után született német kutatóra, Ludwig Nohlra (1831) támaszkodva vonta kétségbe, hogy a darab Beethoven kompozíciója lenne. Nohl szerint ugya

Adam és William Clark

Sokan abban a tudatatban vannak, hogy Adam és William Clark testvérek voltak. Az állítás téves. William Clark angol származású, Bristolban született és híres hídmérnök volt, ő volt a Lánchíd tervezője.  Adam Calrk, akinek a nevét magyarosították, skót szármzású és a hídépítési munkák vezetésével volt megbízva.

Széchenyi

Kép
Augusztus 20-a nem csak a lányom születésnapja miatt nevezetes, de az Államalapítás és a Kenyér ünnepe is ehhez a jeles naphoz köthető. :)))) Lehet, hogy a sorrend pont fordítv lenne helyes, számomra azonban ez a fontossági rend :))))) Szóval gondoltam írok egy kis érdekességet a legnagyobb magyarról: Sárvár-felsővidéki gróf  Széchenyi István  (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, a „legnagyobb magyar”, közlekedési miniszter, eszméi, működése és hatása által a modern, az új Magyarország egyik megteremtője, polihisztor, közgazdász. Talán a magyar politika legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény névadója. Zanzásítva ezek a legfontosabbak, és legáltalánosabb dolgok, de íme néhány tévedés: 1. Mit is ajánlott fel Széchenyi az Akadémia alapításáért?  -még a wikipédia is tévesen jegyzi az Akadémia alapítása körüli eseményeket- "

Cook kapitány....ki is fedezte fel Új-Zélandot?

Kép
Gondoltam hamár a Pitcern-szigetekről esett szó, maradok még egy bejegyzés erejéig a világ ezen táján: íme egy kis helyreigazítás James Cook kapitányt és Új-Zélandot illetőn. Sokan úgy gondolják, hogy Új-Zélandot (Ausztráliával együtt) James Cook fedezte fel. TÉVEDÉS! Mindkét esetben holland hajósok voltak az elkövetők.  Új-Zéland tekintetében Abel Tasman nevéhez kötődik a felfedezés sikere, aki mindezt 1642-ben tette, tehát több, mint 100 évvel Cook előtt. Ausztrália tekintetében pedig a 16.századig kell visszamenni, és az elismerés Willem Jansz-szé. Ő volt az első európai aki partra szállt a kontinensen.  De! Hogy ne vegyük el az érdemet Cook kapitánytól, 1769-ben ő tett Új-Zélandot a brit korona tulajdonává, és ő volt, aki meglepő pontossággal térképezte fel mindkét szigetet, olyannyira, hogy a térképeit a közelmúltig használták. Ausztrália tekintetében pedig ő volt,aki végighajózta a közel 2000km-es keleti partvonalat beleértve az általa elnevezett York-fokot is. 

Keresztelő Szt. János maradványait találták meg Bulgáriában?

Egy kőládikó rejtheti Keresztelő Szent János földi maradványait bolgár régészek szerint, akik az ereklyetartóra Szozopol közelében, egy V. századi monostorban bukkantak. Az ereklyetartóban apró koponyadarabokat, állkapocs- és kézcsonttöredékeket, valamint egy fogat találtak - olvasható a Discovery News hírei között, valamint a The Daily Telegraph online kiadásában. A monostor a Szveti Ivan-szigeten (Szent Iván-sziget) található, Szozopol közelében. Az ereklyetartó görög nyelvű felirata június 24-re utal - ez Keresztelő Szent János születésének feltételezett dátuma. Mindazonáltal rejtély, hogyan kerültek a relikviák a bolgár monostorba. Bozsidar Dimitrov tárca nélküli bolgár miniszternek, a Nemzeti Történeti Múzeum korábbi igazgatójának feltételezése szerint valamely konstantinápolyi keresztény templom adománya lehetett azokban az időkben, amikor Bulgária a bizánci birodalom része volt. Más szakértők kételyüket fejezik ki, mondván, el kell végezni a relikviák radiokarbonos kor

Pitcern-sziget

Gondoltam ne ragadjunk le az őskornál, persze folytatom a kronológikus ismeretterjesztést, de egy érdekességre bukkantam....ha már Új-Zéland, akkor a világ ezen táján is vannak furcsa dolgok. A Szigetről annyit kell tudni, hogy minden a Bounty-n történt lázadással indult (nagysikerű film is készült belőle fsz. Mel Gibson, a régebbi verziókban Clark Gable és Marlon Brando is játszott). A filmbeli történetben  a legénység megelégelte a különösen kegyetlen William Bligh kapitány viselkedését és Christian Fletcher első tiszt vezetésével lefegyverezte a parancsnokot.   A valóság az, hogy egy Tahitiból Londonba irányuló kenyérfa-szállítmányozásnál elszámolták a legénység számára vételezendő élelmiszert és azok elkezdtek kókuszt lopni - többek között az ifjú Fletcher elsőtiszt is -, Bligh kapitány ezért megfenyítette a vétkeseket, Fletchert meg még külön is megszégyenítette egy más okból kifolyólag, amiben szintén a kapitánynak volt igaza. Fletcher - utólagosan megállapítva - mentálisan

Atlantisz

Kép
Van aki hisz benne, van aki egyszerű mesének tartja, de bennem akaratlanul is felmerült a letűnt civilizáció legendája, amint Los Millares és a Tartessosi kultúráról olvastam. Mind két csoportról keveset tudni, inkább csak az a "biztos", hogy fejlettebbek voltak az akkori embernél és jóval komolyabb épletek és tárgyak maradtak fenn utánuk, mint azt a koruk indokolta volna....Los Millaresnél ráadásul felmerült, hogy a nép hajóval érkezett.... HONNAN ISMERJÜK? Az első írásos említéseket Platónnál (i.e. 427 - 347) olvashatjuk, aki szerint "Atlantisz egy óriási sziget volt, nagyobb, mint Kis-Ázsia és Líbia együttvéve. Héraklész oszlopain (Gibraltári-szoros) túl feküdt, egy kisebb szigetekbol álló szigetvilág szomszédságában. Körülbelül 9000 évvel Szolón (i.e. kb. 640-559) elött Atlantisz hatalmas királyság volt, fejlett civilizációval és ideális politikai berendezkedéssel. Amikor mohó és agresszív birodalommá vált, az istenek parancsára elöntötte a tenger."