Bolondok napja (All Fools Day)

Április elseje a bolondozás, tréfálkozás, apró kis füllentések napja. Ezen a napon mindenki megvicceli az ismerőseit, melyeken nem szabad megsértődni, hiszen csak tréfa. Akit ilyenkor lóvá tesznek az lesz április bolondja. A jó poénok jobb kedvre derítenek mindenkit.

A nap elnevezésének a pontos eredetét nem lehet tudni, csak feltételezések vannak. Valószínűleg több kultúrában is az április elseje volt a tavasz első napjának a kezdete, melyeket játékos ünneppel fogadtak. Ezek közül pár legendát megemlítek.....

Április a szerelem és a bolondozás hónapja. Az ókori rómaiak Vénusz istennőnek szentelték, mert a naptárt megújító Julius Ceasar a saját családjának ősanyját tisztelte benne. Vénusz másik neve "Aprilis" volt. Mivel az istenek között a szerelmet képviselte, így érthető, hogy miért nevezik áprilist a szerelem hónapjának is.

Feltételezések szerint 1582-ből, Franciaországból származik a hagyomány, ahol március végén, 8 napon át ünnepelték az új évet, melynek befejezése Április 1 volt.

Egy másik forrás szerint az áprilisi tréfálkozás eredetét Franciaországban kell keresnünk. A régi francia naptár szerint az esztendő április 1-jén kezdődött. Ezen a napon ősi szokás szerint az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást. IX. Károly király 1564-ben azt a rendeletet hozta, hogy az esztendőnek onnantól fogva január 1-jén kell kezdődnie. Így az ajándékozások időpontja is áttolódott január elsejére, de a régi évkezdet még sokáig kísértett az emberek emlékezetében. Eleinte április 1-jén is küldözgettek ajándékokat egymásnak, majd - tekintettel a kettős költségre - az április elseji ajándékozgatás átalakult: értékes meglepetések helyett inkább tréfákat küldtek, s végül kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással, vagyis bolondozással ünnepelték meg.

Az egyik legrégebbi tréfát Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia eszelte ki. Áldozatul Gramont márkit választotta. Március 31-ének éjszakáján, mialatt a márki aludt, a gróf cinkosaival kilopatta a ruháit. Minden egyes darabot felfejtettek, majd újra összevarrtak, de szűkebbre. Reggel a márki fel akarta húzni a nadrágját, de nem fért bele. Riadtan nyúlt mellénye után, ám nem tudta begombolni. Ugyanígy járt a kabátjával is. Javában küszködött, amikor rányitotta az ajtót az egyik cinkostárs: "Az istenért, márki, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!" A márkiról gyöngyökben hullt a veríték, hogy miféle furcsa és borzasztó betegség üthetett ki rajta. Orvosért futtattak, az orvos pedig - aki szintén beavatott volt - megvizsgálta, receptet írt és gondterhelten távozott. Elszaladtak a recepttel a gyógyszerészhez, aki visszaküldte, hogy nem érti. Nem is érthette, mert ez volt ráírva latinul: "Accipe cisalia et dissue purpunctum". Vagyis "Végy ollót, és vágd fel a mellényedet!"

Azt hogy a márki miképpen reagált erre, azt mai napig nem tudjuk.

Egyes kutatók szerint lehet a már Plutarchos által is megírt antik hilaria-, illetve az indiai tavaszünnep, vagy kelta ősi szokás maradványa. Bolondok napján egymás megtréfálása régóta szokás Európa-szerte. Angliában minden bolondok napjaként (All Fools Day) emlegetik, Franciaországban és Olaszországban pedig áprilisi halnak (Poison d Avril, illetve Il Pesce dApril ) nevezik azt, akit megvicceltek.

A bolondok napja nagyszerű ünnep, emlékezetes tréfákat lehet kipróbálni, melyek által maradandó élményekkel gazdagodhatnak az emberek. Színesebbé teszi az emberek szürke hétköznapjait.


Forrás: www.bulvaros.hu/cikk/kn20bo/