Mítoszok és legendák

Atlantisz és Mu kapcsolata A lemúriaiak, noha hiányzott belőlük az agresszió, általában nem szívesen fogadták az idegeneket, és deportálták őket. Néhány kiválasztottnak engedélyezték a maradást, de kizárólag vallási képzés, diplomáciai kapcsolatok, vagy egyéb szakrális tevékenységek céljából. Ha az atlantisziakat a császári Róma előképének tekintjük, akkor a lemúriaiakban megláthatjuk a mai tibeti buddhisták előfutárait. világ pusztulásaA lemúriaiak és az atlantisziak tudtak egymásról, és mindig tartottak fent korlátozott mértékű kapcsolatokat. Bár lehet, hogy a lemúriaiak tartózkodó szívélyességét az atlantiszi látogatók iránt a félelem és a megvetés ideges keveréke táplálta. Cerve szerint az atlantisziak „szent lemúriaiaknak” vagy „vak fajtának” nevezték őket, mert Mu erős napja változatos és gyakori szembetegségeket okozott. Ám a hanyatlással a dekadens atlantisziak egyre jobban lebecsülték a lemúriaiakat, elmaradott, babonás népségnek mondták őket. Állítólag a lemúriaiak elő

Számos „parairodalmi” írás állít olyan lehetőségeket Atlantisz helyére vonatkozóan, amik természettudományos nézőpontból erősen megkérdőjelezhetők. Az egyik ilyen állítás, hogy egy Lemúria nevű elsüllyedt kontinens létezett az észak-atlanti hátság és a Kanári-szigetek környezetében vagy Madagaszkár és az Indopacifikus régió között. Tudjuk, hogy paleomágnesességen alapuló földtörténeti kontinensrekonstrukciók szerint a kontinentális földkéreg megsemmisülése ritka esemény. A kontinensvándorlási „geoszinklinális elmélet” ugyan állította, hogy a kontinentális kérgek megsüllyedésre volnának képesek, ezt azonban a Wegener-féle kontinensvándorlási elmélet kifejlesztésekor elvetették, mint elméleti lehetőséget. Ennek ellenére a kontinentális kérgek a tektonika szerint is változtathatják vertikális elhelyezkedésüket, ugyanakkor nem semmisülnek meg. Az Atlanti-hátság – ahova sokan Atlantiszt elhelyezik képzeletben –, valójában egy olyan zóna, ahol az új kéreganyag a felszínre emelkedik és óceá

Yonaguni titokzatos elsüllyedt romjai Japán partjainál titokzatos civilizáció nyomaira bukkantak a kutatók és kincsvadászok. Még 1986-ban találta meg a romokat egy könnyűbúvár egy Yonaguni nevű sziget partjainál, s azóta számos elmélet született a tenger alatt rejtőző épületekkel kapcsolatban. Azóta egy sor merülést végeztek szakértők is az azóta Yanaguni monuments-nek keresztelt romokhoz, azonban a több ezer éves kultúra továbbra sem tárta fel titkait. Az bizonyos, hogy az épületeket hozzávetőlegesen 8-10 000 évvel borította el a tenger, így az azokat építő civilizációnak mintegy öt évezreddel meg kellett előzni a fáraók tündöklését. A régészek és történészek igen szkeptikusak a lelettel kapcsolatban, mert ha pontos az épületek kormeghatározása, az komolyan átértelmezheti a jelenlegi történelem szemléletünk alapjait. A Kritiász szerint Atlantiszt ie. 10e évvel ezelőtt süllyedt el. Ha a Yonaguni romok kor meghatározása helytálló, akkor Atlantisz létezése már nem is annyira hih

A Húsvét-szigeten élők kultúrájának összeomlása egy másik klasszikus eset az „elveszett” civilizáció példájára. A kutatókat régóta foglalkoztatja, hogy vajon milyen sorscsapásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy ez a hatalmas épített örökséget hátrahagyó, a szigetek között navigációs rendszerek segítségével több száz kilométert megtevő népcsoport civilizációja egyszer csak eltűnjön. Jared Diamond Collapse című munkájában amellett érvel, hogy a Húsvét-sziget lakosai ugyan valóban szofisztikált módszereket dolgoztak ki, de azok nem voltak fenntarthatók. Az alatt az idő alatt, amikor megszállták a szigetet (700-1200), az itt élők az összes fát kivágták és minden természeti erőforrást kimerítettek, saját maguk sírját megásva ezzel. A sziget legendái szerint egy törzs főnöke új otthont keresett. A helyet, amelyet választott, ma Húsvét-szigetként ismerjük. Halála után fiai felosztották egymás között a sziget területét. Valahányszor egy törzsfőnök meghalt, egy moait helyeztek el a s

Az ókor egyik leghatalmasabb birodalma az Indus-völgyi, más néven Harappa-civilizáció volt. Az Indus-völgyi civilizáció történetéről sajnos nem állnak rendelkezésre írásos források. A régészeti leletek tanúsága szerint az i. e. 4. évezred folyamán az őslakosság településein megjelentek a nyugati és déli irányból érkező bevándorlók; a birodalom – amely a mai India, Pakisztán, Irán és Afganisztán területére terjedt ki – fénykorát i. e. 2500 és i. e. 1700 között élte. Ekkor itt lakott a világ népességének mintegy tíz százaléka, azaz ötmillió ember. A hatalmas sétányokra emlékeztető utakat, az út mellett kialakított szennyvízrendszerrel együtt, a kohóműhelyeket, s a többszintes téglaházakat háromezer évvel ezelőtt kezdték hátrahagyni a városokban élők. A Harappa-civilizáció mindennapjairól keveset tudunk, de még kevesebbet a birodalom hanyatlásának okáról: valószínű azonban, hogy a majákhoz hasonlóan az ázsiaiak sorsát is a klímaváltozás pecsételte meg; a csapadékmennyiség csökkené

Maják, inkák, mississippiek, Húsvét-sziget, Indus-völgyi civilizáció - csupán néhány olyan kultúra, amely eltűnt a történelem süllyesztőjében, a nagyszámú épített örökségen és régészeti leleten túl számos, megválaszolatlan kérdést hagyva maga után. Maják A maja birodalom bukása talán a legklasszikusabb példája annak, amikor egy civilizáció teljesen eltűnik: a maják pompás épületeit, csodás városait és úthálózatait nyelte el a közép-amerikai dzsungel. Habár a nyelv és a maja kultúra a mai napig továbbél, a civilizáció csupán önmaga árnyéka; a birodalom aranykorát hagyományosan 1000 köré teszik, amikor a mezőgazdaság és az építészet terén végrehajtott nagy tettek a Yucatán-félsziget egészére kiterjedtek, Mexikótól egészen a mai Guatemaláig és Belizéig. A maják kiterjedt írásbeliséget folytattak, ismerték a matematikát, naptárt készítettek, brilliáns mérnöki tudásuk pedig lehetővé tette, hogy megépítsék legendás piramisaikat, teraszaikat, sőt csatornáikat. Habár sokáig azt

Egy laoszi barlangban talált ősi koponyamaradvány 20 ezer évvel régebbre tolja ki a modern ember Afrikából Délkelet-Ázsiába való vándorlásának időpontját - állapították meg amerikai kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben közzétett tanulmányukban. Az Észak-Laoszban lévő Annamite hegységben felfedezett koponya számít a modern embertől származó, Délkelet-Ázsiában fellelhető legöregebb maradványnak: korát 46 és 63 ezer év közé teszik a tudósok. Az eredmények azt is megmutatták, hogy a korai emberek nem egyszerűen Ázsia partvonalát követték, miközben Afrikából Ausztráliába vándoroltak, ahogyan azt egyes kutatók vélik, hanem behatoltak a szárazföld ismeretlen területeire is. "Ez az őskori lelet azt jelzi, hogy az Afrikából Kelet- és Délkelet-Ázsiába történt elvándorlás viszonylag gyors ütemben zajlott, és amint ott voltak, a modern emberek nem korlátozták magukat azokra a területekre, amelyeket korábban már megismertek" - mutatott rá Laura

A 13. századi Londonban ezrek halálát okozhatta egy távoli vulkánkitörés, amely globális katasztrófát váltott ki - állítják brit régészek, akik tömegsírokat tártak fel a brit főváros keleti részén. Az ásatásokat a Spitalfields nevű városrészen végezték, amely a 13. században Anglia egyik legnagyobb középkori ispotályához, a St. Mary Spital-hoz tartozott. 1998 és 2001 között 10 516 sírt tártak fel, és 5300 csontvázat részletes vizsgálatnak vetettek alá. Kezdetben, amikor a régészek felfedezték a több ezer csontvázat, úgy vélték, hogy a fekete halál, azaz a 14. századi pestisjárvány vagy az 1315-17-es éhínség áldozatairól van szó - olvasható a The Guardian online kiadásában. A legújabb kutatások, például az északi féltekén és az Antarktiszon vett jégfurat-minták, valamint a Malawi-tó üledékéből származó minták, csakúgy mint a csontvázak radiokarbonos vizsgálata viszont egészen más képet festenek. A tudósok azt a meglepő eredményt kapták, hogy egy évszázaddal korábbi, hatalmas e

…újabb információk a boszniai piramisokról: SLAVONSKI BROD, HORVÁTORSZÁG – Dr. Samir Osmanagic, modern korunk egyik legmegosztóbb antropológusa, a Boszniai Piramisok Völgyéről tartott előadást a horvátországi Slavonski Brod városában. A radiokarbonos kormeghatározás szerint: A Boszniai Hold Piramis körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt épült! Ezek után ki állíthatja azt, hogy Boszniában nincsenek piramisok? A Boszniai Piramisok Völgyében végzett kutatómunka a világ legnagyobb volumenű régészeti ásatása. A tavalyi évben, 500 önkéntes és 45 különböző nemzetiségű, – köztük olasz, spanyol, francia, magyar, horvát, malajziai, stb. – hivatásos régész részvételével végzett kutatások, világviszonylatban is a legjelentősebb régészeti munkálatoknak minősülnek – állítja Dr. Sam Osmanagic. Az elmúlt hét évben összesen 340 ezer munkaórát töltöttünk a piramisok körüli ásatásokkal és hat kontinens 42 országából mintegy 700 fő jelentkezett, hogy önkéntesként csatlakozzon a projekthez 2011-ben. Az emberek

Számos ismeretterjesztő film és cikk jelent meg manapság, hogy az eddig ismert két előember típus, a Homo Sapiens és a Neander-völgyi mellett Szibériában egy eddig ismeretlen, harmadik csoport is élt a Földön. Elk é pzelhet ő,  hogy   h á rom   k ü l ö nb ö z ő  el ő ember - fajta   tal á lkozott   a   mai   Oroszorsz á g   ter ü let é n ?  Egy   m á rciusi   friss   lelet   alapj á n  ú gy   t ű nik ,  igen . Egy   szib é riai   barlangb ó l   el ő ker ü lt   csont   alapj á n   ugyanis   a   tud ó sok   egy   eddig   ismeretlen  ő sember   t í pust   azonos í tottak .  Az   ujj   egy   megk ö vesedett   darabj á nak   DNS   anal í zise   ut á n   arra   a   k ö vetkeztet é sre   jutottak ,  hogy  " el ő d ü nk " nagyj á b ó l   48000  -  38000  é vvel   ezel ő tt  é lt   K ö z é p -Á zsi á ban .  A   genetikus   elemz é s   alapj á n   egy  ú j ,  eddig   m é g   besorolatlan   t í pussal  á llunk   szemben . -  Ez   a   felfedez é s   rendk í v ü l   izgalmas  -  lel