4 szárnyú dínó

Egy kivételesen épen maradt őshüllő maradványait tárták fel Kínában, amely valószínüleg mind a négy lábán kiterjedt tollruhát viselt. Az Anchiornis huxleyi így a jelenleg ismert legősibb tollas dinoszaurusz, előkerülésével pedig az evolúció számos kérdésére ad választ.
Kínai kutatók a Nature magazin hasábjain most megjelent írásukban nem kevesebbet állítanak, minthogy megtalálták minden madarak anyját. Az Anchiornis huxleyi névre keresztelt faj ugyanis nagyjából 164-158 millió éve élhetett, testét kiterjedt tollruházat borította, felépítése pedig jól mutatja a madarak testalkata felé mutató evolúciós utat.
Az Anchiornis korántsem az egyetlen tollas hüllő a középidőből, azonban kétség kívül a legidősebb. A híres Archaeopteryx is csak nagyjából 150-145 millió éve szelte az eget, vagy legalábbis aktívan próbálkozott vele, ugyanis testfelépítése kora ellenére meglepően hasonlít a mai madarakéra, tollainak lenyomata pedig remekül fennmaradtaz utókornak. Kevésbé tudott, de sok más dínó is viselt tollakat, például a Jurassic park című filmből ismert velociraptor is. Bár a hüllőt a filmvásznon csupaszon ábrázolták, számos lelet bizonyítja, hogy gazdag tollruhában vadászhatott annak idején (és némileg kisebb is volt mint ahogy Spielberg megálmodta). Az eddigi leletek azonban nem álltak össze egységes képpé, a madarak kialakulását leíró elméletek ugyanis rendre a tollas dínóktól származtatják őket, azonban az Archaeopteryx jóval idősebb, mégis jóval madarabb, mint a többi előkerült lelet. Ezt a problémát orvosolja a most bemutatott Anchiornis, amely a későbbi tollas hüllők és a madarak tulajdonságait egyesíti.
A madárősnek két példányát sikerült fellelnie a Dr. Xing Xu vezette kutatócsoportnak. A leletek tanulsága szerint két fajta toll borította az állatot. Az egyik a csak 'dínó pihe'-ként emlegetett finom szálpamacsok, amelyek a fejet és a nyakat ékesítették, a másik típus jobban hasonlít a mai madarak evezőtollaira, és a mellső és hátsó lábakon volt megtalálható. A leghosszabb ilyen evezőtollak a későbbi leletektől eltérően a csuklón helyezkedtek el. Az elképzelések szerint ezek együttesen sem voltak képesek a talajról a levegőbe emelni az állatot, azonban egy nagyon áramvonalas alakot biztosítottak, ami a siklást már lehetővé tehette. Larry D. Martin, a Kansasi Egyetem paleontológusa szerint a hüllő valószínüleg fákon élhetett, és az ágak között siklott szárnyainak segítségével. "Egy dínó nem tudott volna normálisan sétálni a földön ilyen tollazattal" -tette hozzá.
Xu nemrég egy konferencián elmondta: "Ezek a fosszíliák megerősítik, hogy a madár-dinoszaurusz hipotézis helyes, és hogy a madarak a theropod dinoszauruszoktól származnak. Ez a ragadozó dínók egy csoportja ahova például az allosaurus és a velociraptor is tartozik."

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A darts tábla számozása

Kép
Ez talán a leggyakrabban feltett kérdése a játék megszállottjainak. A választ egy Patrick Chaplin nevű asztalosnál kell keresni, aki számításokkal alátámasztva alkotta meg a tábla számainak mai sorrendjét. Chaplin 44 éves korában hunyt el, mielőtt szabadalmaztatni tudta volna a "sorszámozásos" találmányát, ezért is lehet, hogy a mai modern darts tudomány Brian Gamlint fogadja el a darts modern kori szülőatyának. A számozást egy nagyon egyszerű, matematikai valószínűség számítás alapján ötlötte ki. Legfelül található a legértékesebb 20-as szám, mellett az 1-es valamint az 5-ös büntető mező kapott helyet; hogy a játék minél nehezebb és izgalmasabb legyen, a 18-as mellett például az 1-es és 4-es büntető mező található..stb. Tehát a legegyszerűbb magyarázat annyi, hogy a számok úgy vannak elhelyezve a táblán, hogy a lehető legnehezebb legyen a magas értékű mezőket eltalálni. Amikor Gamlin-t meginterjúvolták, hogy miért pont ebben a sorrendben vannak a számok a táblán, csak a
a cikk folytatása itt>>>

A griffmadár

Kép
A griff vagy másnéven griffmadár egy mitológiai állat, amelyet  oroszlán testtel és sasszárnyakkal képzeltek el az ókorban.  Neve görög szóból ered, melynek jelentése csőr, kampós orr. Nemcsak szárnya, de hatalmas csőre és veszélyes karmokban végződő mellső lába a sasra emlékeztet. Ugyanakkor hátsó lába és izmos, bundás mellkasa, sőt sokszor még a feje is az oroszlánt idézi. Bár nem létező állatról van szó, ábrázolásaival a mai napig találkozhatunk. A griff visszaköszön a festményekről, szobrokról, regényekből. Nagyon rettegett állat volt, míg be nem bizonyult, hogy nem létezik. Az oroszlán az állatok királya, a sas a levegő uralkodója, így egy olyan szörny jött létre, mely mind a szárazföldi, mind a repülő állatok királyává vált, úgy gondolták, a sárkányokat is legyőzi.
a cikk folytatása itt>>>