A jeruzsálemi kereszt olyan mankós vagy görög kereszt, melynek szárai között egy-egy kisebb görög kereszt van. Ilyen kereszt van Jeruzsálem címerében, ahonnan a nevét is kapta. Ez a címer látszólag vét a heraldikai színtörvény ellen, mert ezüst alapon arany keresztet tartalmaz, de valójában azon kivételek közé tartozik, melyek erősítik a szabályt. Hasonló a Szent Sír Lovagrend keresztje is, de a színe vörös. A heraldikában számos egyéb változata van. Nagyon hasonlít a régi európai pénzeken látható keresztekhez, melyek szárai között kisebb keresztek vannak, de ezek nem jeruzsálemi keresztek.
Először Bouillon Gottfried használta a címerén. A keresztesek keresztjének is nevezték, ami II. Orbán pápa útmutatására utal az első keresztes hadjárat résztvevői számára. A négy kis keresztet a négy evangéliummal magyarázzák vagy a négy világtájjal, amelyek felé Jézus tanítása Jeruzsálemből elterjedt. A nagyobb kereszttel együtt az öt kereszt pedig egyesek szerint Jézus öt sebére utal, melyet a megfeszítésekor szenvedett el.
Változatai:
 |
| Szent Sír Lovagrend keresztje |
 |
| A jeruzsálemi királyság keresztje |
 |
| A keresztesek keresztje |
 |
| Konstantinápoly címere |
 |
| Szerb kereszt |
 |
| Grúzi zászlója |
A Lengyelország elleni háború megindításával egy időben Adolf Hitler a Reichsgesetzblatt I S. 1573 - Verordnung über die Erneuerung des Eisernen Kreuzes (Rendelet a Vaskereszt ismételt bevezetéséről) rendeletben ismételten bevezeti a nagy múltra visszatekintő Vaskereszt kitüntetés használatát.
Kialakításának eredete 1219-ig vezethető vissza, amikor a Jeruzsálemi Királyság engedélyezte a német Teuton lovagrendnek, hogy a királyság szimbólumát, az ezüst jeruzsálemi keresztet és saját rendjük szimbólumát, a fekete keresztet egyesíthessék és használhassák.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése