Tázlári homokdomb titka


Gallina Zsolt, a kutatásokat vezető régész munka közben

Bács-Kiskun megyei kis település, Soltvadkerttől nem messze. A település népszerűségét a hobbi történészek körében, az ipari park létesítését megelőző régészeti feltárás hozta meg.
A leendő telephely alatt ugyanis árpád-kori temetőre bukkantak, mely közel 200 sírt rejtett magában. A sírok körül aztán megtalálták magának a templomnak is a maradványait, melynek különös jelensége, hogy nem a megszokott kelet-nyugati tájolású, ahogy a keresztény templomokra az jellemző.
A templom további furcsasága, hogy egyetlen térkép sem említi II. József után (1780-1790), pusztán a szájhagyományokban maradt fenn, hogy a falu határában volt valaha egy templomhegy.
A feltárás során kiderült, hogy valószínűleg a tatárjárás során pusztult el teljesen az épület, és vált a földdel egyenlővé.
A templomot 3 árok veszi körül, mely valószínűleg védelmi szerepet töltött be a régi időkben. Az árkokban vasszerszámokat is találtak, valamint további sírokat, melyből arra lehet következtetni, hogy a temető folyamatosan terjeszkedett. A sírokból földműves szerszámok, ásó eszközök, tároló edények, ékszerek és hajkarikák kerültek elő, tehát valószínűleg kétkezi munkát végző emberek éltek a környéken,

A legérdekesebb talán mégis az egész helyszínen egy csontváz, melyet hasra fektetve, hátul megkötözött kezekkel, arccal lefelé temettek el.
Nem tudni kinek a maradványait találták meg ebben a testhelyzetben, de az bizonyos, hogy az illető még holtában is számkivetettnek bizonyult.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A darts tábla számozása

A griffmadár