I. Béla és a vasárnap

1056-ban IV. Henrik kerül uralomra a német trónon, akivel a magyarok sikeresen békét kötnek. A béke biztosításának érdekében Andrást fiát, a még gyermek Salamont megházasítják Henrik testvérével, Judittal. Béla, látván, hogy Andrást fia, Salamon követi a trónon, fellázad András ellen, aki a végső csata közepette egy szerencsétlen balesetben hal meg. András súlyos köszvénnyel küszködött, a csata helyszínére is már hordágyon viszik...a küzdelem hevében leesik a székéről és a lovak és kocsik a magatehetetlen királyt agyon tapossák. 
Holttestét a Tihanyi Apátság altemplomába temetik el, s ezzel elnyeri ama egyedülálló címet, hogy az egyetlen Árpádházi-király, aki ma is ott fekszik háborítatlanul, ahová eredetileg nyugalomra helyezték. 


Béla uralkodása nem sikeredett túl hosszúra, mindössze 3 év adatott meg neki, mely alatt komoly gazdasági döntések születtek. István idejében a vasárnap volt a vásározások ideje. A napok érdekességének egyik szösszenet is ide tartozik. Minden nap elnevezésünket a szlávoktól vettük át, s gyakorlatilag sorszámnevek tőszavaiből származnak, kivétel a szombat, ami  sabbath szláv/héber eredetű. Nos a vasárnap ezzel szemben kitűnik a sorból, mivel sehol máshol nem kapcsolják a vásárokhoz...
Mivel az állam egyik fő bevétele a vásárokból származó adó formájában áramlott a kincstárba, így Béla rendelkezése alapján onnantól kezdve bármely napon lehetett vásárt tartani.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A darts tábla számozása

A griffmadár