Őskori művészet 1. rész A Paleolitikum

Nem kell megijedni, nem térek el rögtön a tárgytól, bár tény, hogy egy egy témkör kapcsán el szoktam kalandozni, de igyekszem szisztematikusan és nekrológikusan követni az eseményeket.


Az őskor kapcsán, miután itt semmiféle írásos emlékről nem beszélhetünk, ergo legendák, mítoszok sem maradtak fenn, ellenben érdekes és monumetális építmények, festmények, barlangrajzok melyek ma is vita tárgyát képezik pl.: Stonehange, de ne fussunk előre....nos tehát az őskor hiedelem világa inkább a művészetben mutatkozott meg, innen ismerhtejük meg a kor emberének igen leegyszerűsített világképét is. A mitólógia és a művészet egyébként is szorosan kapcsolódik, hiszen ami az előbbiben megjelent, az a képzőművészeteknek is gazdag táptalajul szolgált. Vegyük tehát sorba az őskori ember művészetét korszakról korszakra:


Paleolitikum (őskőkor)
Elsősorban Nyugat-Európában, Közel-Keleten és Észak-Afrikában azon emberfaj, amely vadászatból, halászatból élt, s aránylag fejlett kő- és csonteszközöket használ. A Neandervölgyi ősember (Homo sapiens neandertalensis) valószínűleg hit a halál utáni életben. Ismerte a tüzet, halottait gödörbe fektette, mellé fegyvereket és táplálékot tett, súlyos mészköveket helyezett rájuk vagy apró kövekből álló dombocskát halmozott föléjük. Ezek a kb. 50-40. Évezred közé tehető telepek igen jelentősek, mert megelőlegezik az előkelőségek sírjait, az óriási temetési dombokat és a megalitikus építményeket.
Ekkora tehetőek vallás és művészet kezdetei
.



Emberi kéz által készített szerszám már isz.e. 600 000 évvel ezelőttről is fennmaradt, ám az első művészeti emlék isz.e. kb. 30 000 évvel ezelőtt készülhetett (ez a jégkorszak környéke). A kor embere azért készített szobrokat, festményeket, járt rituális táncokat, hogy a természet hatalmát a maga javára fordítsa. Az isz.e.  15-10 000 évvel ezelőtti korszakból több tárgyiemlék (kőből, mammut csontokból faragott szobrok), is fennmaradt, de ugyanebből a korból barlangrajzok, falfestmények, vésett táblák is láthatóak. 
Szobrok: általában nőket ábrázoltak, kicsi, kb. 10cm méretűek voltak. A nő jelentette számukra az életet, nem csak a termékenység szimbolumaként, de pl. a vadászatban is oltalmazóként tisztelték (lásd később is Artemis-görög mitológia). A leghíresebb az Ausztriábantalált Willendorfi Vénusz és a Magyarországon talált Kökénydombi Vénusz. Férfiakat ábrázoló szobrokat is találtak, de ezek száma elenyésző, így kimondhatjuk, hogy az őskor társadalma erősem matriarchális volt.
A Willendorfi Vénusz.....
Korát 24-22 000 évesre becsülik, és 1908ban bukkant rá Szombathy József részész az ausztriai Willendorf mellett

A kökénydombi Vénusz.....
Egy 23 cm magas agyagedény, mely egy zsámolyon ülő női alakot ábrázol. A fejének csak töredéke madadt fenn. A Hódmezővásárhely melletti Kopáncs-Kökénydombon találták meg. A vele együtt talált agyag edénnyel együtt anyaistennőt ábrázolhatott, a két lelet az isz.e 5 000 - ből származik.

Rajzok és festészet: Ezek többnyire Nyugat-Európában maradtak fenn, de gyakorlatilag Andalúziától egészen a Bajkát-tóig találhatóak. Leghíresebb a spanyolországi Altamira-barlangban talált lelet.Témájukat tekintve többnyire olyan állatokat ábrázoltak, melyekre vadásztak is, gyakran festették az állatokat sebesülten, elesetten és a képek részletessége alapos megfigyelésre utal. 
Magyarországon a Szeleta-Barlangban találtak ebből a korból származó barlangrajzokat. A Barlang Miskolc és a Hámori-tó környékén lelhető fel. 
Az Altamira barlang egyik leghíresebb festménye....A barlangot 1868ban találták meg, de csk 11 évvel később fedezték fel a festményeket. A barlang 600 festményt és 1500 karcolatot tartalmaz. A legnagyobb barlang a bikák terme, ahol 4 nagy állat található melyek egyike nagyobb, mint 4 méter....sokan a szkeptikusok közül hamistványnak tartják őket....Mára azonban, pontosabban 2001-ben elkészült a barlang mása, az Altamira Múzeum, melyre az eredeti lelet látogatók általi leromlása miatt volt szükség.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A darts tábla számozása

A griffmadár