A macedón Stonehenge

Macedóniai ásatásokon régészek olyan leletekre bukkantak, amelyek egy négyezer éves megalit obszervatóriumra hasonlítanak.

A kutatók Észak-Macedóniában, a szerb határ közelében lévő Kumanovo térségében, Tatikev Kamenben találtak rá a kivételes fontosságú lelőhelyre. A leletek korát négyezer évesre teszik a szakértők, ami azt jelenheti, hogy immár Macedóniának is van „saját Stonehenge-je” – írja a hivatalos macedón hírügynökség, a MIA.

Érdekesség, hogy a lelőhelyet már egy évvel ezelőtt felfedezte a Jovica Sztankovszki vezette kutatócsoport, ám csak mostanra bizonyosodott be: ezen a helyszínen a napot és a csillagokat figyelték meg egy ősi kultúra képviselői. Persze egy ilyen megalit együttes nem csupán megfigyelésre szolgált az időszámításunk előtti második évezredben, hanem ünnepségek, ceremóniák lebonyolítására is alkalmat adott.

Az épületegyüttes, pontosabban a kőtömbökből álló építmény a kutatók szerint tartalmaz olyan helyeket, amelyek a nap és a csillagok megfigyelésére voltak alkalmasak, más pontokról pedig a nap és a hold mozgása volt észlelhető. Sztankovszki szerint az időszámításunk előtti második évezredben az obszervatórium egy hatalmas tűzvésznek esett áldozatul. Mindez nem lepte meg a kutatókat, hiszen ezidőtájt óriási népmozgások kezdődtek a Balkán-félszigeten, legalábbis annak macedóniai-makedóniai részén.

A macedón planetárium vezetője, Gjore Cenev szerint a felfedezés azt bizonyítja, hogy egy eddig ismeretlen kultúra képviselői több évezreddel ezelőtt a mai Macedónia területén élt. Ennek a civilizációnak saját kultúrája és vallási ceremóniái voltak – tette hozzá. Írott emlékeket nem találtunk, de ha ilyenekre bukkannánk, az valódi szenzáció lenne – jegyezte meg Cenev.

Az eddigi mérések szerint a megalit (monolit) obszervatórium méretei meglehetősen pontosak voltak, vagyis kifejezetten jól lehetett követni az építményből az égitestek pályáját. Ám nemcsak a pontosság, hanem az építés módja is figyelemre méltó volt a planetárium igazgatója szerint.