Megalitok Oroszországban

2004-ben röppent fel a hír, hogy a közép-oroszországi Rjazan (vagy angolosan Ryazan) környékén a régészek egy négyezer éves építmény maradványaira bukkantak. Ilja Ahmedov, az Orosz Állami Történelmi Múzeum kutatója szerint egy 7,6 méter átmérőjű kör alakú, fél méter vastag, egymástól egyenlő távolságra álló fa oszlopokból álló épületről van szó, melyet a leletek szerint vallási ceremóniákra használtak.
Az ősi épület az Oka és a Pronya folyó találkozása közelében egy dombon állt, gyönyörű kilátást biztosítva a környező vidékre. A fa oszlopok természetesen nem maradtak meg, de nyomaik világosan felismerhetők, a körön belül pedig feltehetően még négy oszlop állt, melyek kaput alkottak, a kutatók szerint ennek segítségével követték nyomon az építők a Nap éves útját az égen.
2005 nyarán megjelent cikkek szerint Baskíria keleti részén kezdtek vizsgálni régészek egy koncentrikus kőkörökből álló, mintegy száz méter átmérőjű építményt. Létezéséről ugyan tudtak az ötvenes évek légi felvételei óta, de ezek a fényképek és információk a közelmúltig titkosítva voltak. A hírforrások abban megegyeznek, hogy a monumentális kőkört a kelő és a lenyugvó Hold alapján tájolták, és meglepő hasonlóságot mutat az angliai megalitikus építményekkel.


Újabb megalit...


Sikeresen megmentették a 2008-as áradások után felfedezett titokzatos Kolikho dolment Oroszországban: a teljesen érintetlen, bronzkori sírt egykor megszakítás nélkül, félezer éven át használták.
A Fekete-tenger partján a 2008-as áradások után fedezték fel a bronzkor óta érintetlen sírkamrát, amelyet korábban három méter vastag üledék rejtett a kíváncsi szemek elől. A térségben ez az első hasonló felfedezés, hiszen a Kaukázus környékén a szakemberek még soha nem találtak hasonlót.
 
A sírkamra emberi tetemekkel volt tele: a 72 személyt i.e. 1800 és 1300 között, egy apró lyukon át helyezték a kamrába. A régészek gazdag sírleleteket, cserepeket, bronz kincseket, kőpengéket, és egy titokzatos homokkő lemezt is találtak. Ez utóbbi a szakemberek szerint a leginkább a nebrai koronghoz hasonlít, ám pontos rendeltetését egyelőre még nem ismerik.

A régészek a további károktól tartva a dolment darabjaira szedték, majd a moszkvai Állami Múzeumba szállították, ahol a rekonstrukció után, újjáépítve, a tervek szerint 2010-től a nagyközönség is megtekintheti majd.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A turul madár

A griffmadár

Kőműves Kelemen legendája