Megalitok Koreában, a koreai prehisztorikus művészet

A prehisztorikus kor művészete a paleolitikum (i. e. 300 000—6000), a neolitikum (i.e. 6000 – i.e. 1000 körül) és a vaskor (i.e. 300 – i.sz. kezdete) első felének tárgykultúráját öleli fel.
Az emberi élet nyomairól a Koreai-félszigeten a feltárt paleolit-kori lelőhelyek szolgálnak bizonyságul. 24 ilyen lelőhelyre találtak az 1960-as években folytatott feltárások során. Pl. a félsziget északkeleti csücskében lévő Gulphori lelőhely (térkép: 2), valamint a délnyugati részen lévő Szakdzáng-ni lelőhely (Kongdzsu területén; térkép: 20). A feltárásokkor kőeszközökre, emberi- és állati őskori maradványokra bukkantak. A lelőhelyek a folyók völgyében, a félsziget nyugati tengerparthoz közeli részén sűrűn követik egymást.
A csiszolt kőkort (neolitikum, i.e. 5.000-1.000 körül) jellegzetes tárgyaik után a karcolt fésűfogmintás agyagedények kultúrájának (bit’szál munüi thogi munhwá’) is nevezik. A karcolt vonalak különféle geometrikus alakzatokat alkotnak. A kerámiakészítés ismeretei – a kutatás mai állása szerint – északkelet Mandzsúria felől terjedtek el a félszigeten. Fésűfogas mintával díszített edényeket a Koreai-félsziget egész területén feltártak: formájuk és díszítményük szerint négy tájegységi típusba sorolhatók: ÉK-i-, ÉNY-i-, középnyugati- és déli típus. Fenekük kúp alakú, mintáik vésettek vagy nyomottak. Jellegzetes darabok még a rátétes abroncs díszítményes készítmények lapos fenékkel.
A bronzkor kezdete Koreában i.e. 1.000 körülre tehető, amelyre a díszítetlen fazekas edények kultúrája (min-munüi thogi munhwá) a jellemző. Az első évezred elején jelentek meg a bronztárgyak is a félszigeten (fegyverek, tükrök, feltehetően rituális célra készített csengők). Bronz szertartási edények viszont ismeretlenek. A bronzkultúra Északkelet-Kína mai Liaoning tartományának vidékéről jutott el a Koreai-félszigetre a tunguz eredetű jéé-mek törzsekkel, akiknek eredete a neolit-kori őslakosokéhoz hasonló: ázsiai vándorló törzsekként érkeztek Korea területére. Az általuk használt bronztárgyak díszítményei vésett geometrikus minták, melyek alapvetően különböznek a korabeli kínai bronztárgyak díszítményeitől.

A bronzkészítés megjelenésével együtt újfajta temetkezési szokások is elterjedtek. A Nyugat-Európában is ismert dolmenek (háromféle formai változatban fordulnak elő Korea-szerte) és nagykamrás sírok maradványaira bukkantak a félszigeten. Nevezetes feltárt bronzkori lelőhely a Buja Szongguk-ni-i kőlapokkal bélelt sír, amely az észak-szibériai sírokkal mutat rokonságot. A sírban kőeszközöket, tőrt, nyílvesszőt, vörös és fekete agyagedényeket, s néhány bronztárgyat találtak. A bronztárgyak megjelenése azonban nem jelentette a bronzeszközök széleskörű elterjedését, inkább az uralkodók hatalmi jelképeinek számítottak. A használati eszközök többnyire kő-, fa- és csontkészítmények voltak: csiszolt kőszerszámok, valamint különféle díszítetlen agyagedények.

A kora vaskorról az i.e. 300 körüli időktől kezdve beszélhetünk a területen. A vaseszközök is Észak-Kínából terjedtek el a Koreai-félszigeten. Kezdetben kínai vaseszközöket használtak, majd elsajátítva a vaskészítés mesterségét, a vastárgyak használata mind szélesebb körű lett. Különösen a mezőgazdasági eszközök előállítása jelentett számottevő változást. Jelentős lelet a számos késpénzt tartalmazó, Ámnok-gáng folyóhoz közeli hegyvidék régészeti anyaga, melyek megegyeznek a korabeli kínai fejedelemségekben használt késpénzekkel.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A turul madár

Kőműves Kelemen legendája

A griffmadár