Óriások

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy megbolondultam, hogy óriásokról írok, azt azért be kell valljam, hogy a lenti leírások számomra nagyrészt fikciók. Mondhatnám, hogy mese habbal, ám gyakorta előfordul, hogy ha a mende-mondák mázos rétegeit lebontjuk, akkor némi valóság magvat lelhetünk fel bennük.

Óriások a Bibliában

Az idők kezdetén amikor az emberek meg lettek teremtve, keveredés útján a földi ember és a bukott angyalok házasságából óriások születtek......

1. És láták az Istennek fiai az emberek leányait, hogy szépek azok, és vevének magoknak feleségeket mind azok közül, kiket megkedvelnek vala.
   Mát. 24,38., Luk. 17,27.
2. Az óriások valának a földön abban az időben, sőt még azután is, mikor az Isten fiai bémenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szűlének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak.
3. És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.
   1 Móz. 8,21., Jer. 17,9., Mát. 15,19.

Óriások a Koránban

A Korán-ban Allah kinyilatkoztatta, hogy óriási méretű embereket teremtett, olyanokat, akiket azóta sem teremtett újból. Ők voltak az Ád-ok (Aad-ok), akikhez Húd próféta ellátogatott. Nagyon magasak, nagyok és erősek voltak, például képesek voltak egy fatörzs köré kulcsolni a karjaikat és úgy kihúzni a földből. Később Allah és a próféta ellen fordultak, és Allah minden szabályát áthágták. Büntetésből Allah elpusztította őket.

Óriások az apokrif iratokban

Énok próféta apokrif könyvében arról tudósít, hogy az istenek nemzetsége óriásokból áll. Az amerikai jövőtudományok professzora, Hurtak professzor is sokszor hivatkozik Énok próféta "óriás" leírásaira. 

Báruk apokrif könyve még az óriások számát is közli, akik az Özönvíz előtt éltek: 4.090.000.  

Óriások a görög mitológiában

A görög mondákban, olyan le írások is vannak, hogy égi járművek szálltak le, és voltak olyan asszonyok akik egyesültek az idegenekkel, és amikor eljött a szülés ideje, nem tudtak szülni. A döbbenetes az volt az egészben, hogy a gyerek szabályosan kirágta magát az anyja hasából, és azonnal lábra állt. A gyermek rendelkezett olyan fejlett rágó szervekkel, hogy a kemény eledelt is fogyasztani tudta. Ezek az óriások rendkívül gonoszok voltak, egyet kivéve aki az emberek védelmére kelt, majd őt is megölték. Hogy aztán miként pusztultak el, azt nem tudom, de a Görög mitológia telve van óriásokkal akiknek az apja egy földön kívüli volt. Kentaurok, és félig ember félig kecske szerű torz lények amelyek a Görög mitológiában elég sürün megjelennek, szerepelnek.

Óriások a prehisztorikus régészetben (legyen ember aki utánajár, hogy így volt e vagy sem...)

A legkorábbi jelentések az óriás-csontok megtalálásáról még Krisztus előttiek. Íme néhányuk:
I.e. 600 – Sparta megtalálja Orestes óriás-csontjait.
I.e. 500 - Kimon felfedezi Thescus óriási csontjait.
I.e. 200 - Euphorion óriás-csontokat talál Samos-ban.
I.e. 100 - Anteaus óriási csontjait látták Marokkóban.
I.sz. 1    - Augustus óriás-csontok múzeuma Capri-n, Tiberius birodalma.
            - Orontes óriás csontjait fedezték fel Szíriában.
I.sz. 100 - Ajax óriási csontjait felfedezték Rhoetumnál.
              - Óriási csontokat állítottak ki Nitriában, Egyiptomban.
I.sz. 200 - Solinus óriási csontokat ír le Pallene-ben és Krétán.
I.sz. 500 - Óriás csontokat mutattak be Konstantinápolyban. 

Óriások az újkori régészetben

1833-ban a kaliforniai Lompock Rancho-nál ásó katonák egy 12 láb (3.6m) magas férfi csontvázát fedezték fel. A csontváz körül kagylószerűen kivájt pajzsok, sisakok, kőbalták és más eszközök voltak. A koponya alsó és felső fogsora is dupla volt. Sajnos ezt a testet titokban temették el, mert a helyi indiánokat felháborították a maradványok.

Ez a különleges óriás mellesleg jelentős hasonlóságot mutat egy másik dupla fogsorú óriás emberrel, akinek csontváz-maradványait a kaliforniai partvidék mentén, Santa Rosa szigeten ásták ki szintén az 1800-as években. Az azt követő kutatás kimutatta, hogy ő, vagy leszármazottai, azokból a kis elefántokból lakomáztak, melyek egykor a szigeten éltek és amelyek réges-régen éppúgy eltűntek, mint azok az óriások, akik megették őket.
A Minnesota-i Clearwater-ben hét óriás csontvázát találták meg dombokban. Ezeknek is csapott homlokuk és teljes dupla fogazatuk volt.

1877 júliusában négy aranyásó felszínre került arany- és ezüstmaradványok után kutatott egy elhagyatott, hegyes területen, a Spring Valley elején, nem messze a nevadai Eureka-tól.
A sziklákat vizsgálva az egyik ember valami különlegeset pillantott meg, amely egy magas párkányról állt ki. Felmászván, hogy jobban megnézze, az aranyásó igen meglepődött, amikor egy emberi lábszárcsontot és térdkalácsot talált, amelyek egy kemény sziklából álltak ki. Szólt a társainak, és együttesen csákányaikkal kiemelték a furcsaságot. Felismerve, hogy egy nagyon különleges leletet találtak, bevitték azt Eureka-ba, ahol aztán kiállították.
Az a kő, amibe a csontok beágyazódtak, egy kemény, sötétvörös kvarcit volt és maguk a csontok is feketék voltak az elszenesedéstől, ami  nagyon régi korra utalt. Mikor a körülvevő követ gondosan eltávolították, úgy találták, hogy a lelet combcsontból áll, amely 4 hüvelykkel a térd fölött eltört, valamint a térdkalácsból és térdizületből, az alsó lábszárcsontokból és a láb teljes csontozatából. Több orvos megvizsgálta a maradványokat és meg voltak győződve, hogy anatómiailag azok egyszer valóban egy emberi lényhez tartoztak és meglehetősen “újkorinak” néznek ki.
De a legérdekesebb vonatkozása a csontoknak a méretük volt; a térdtől a sarokig 39 hüvelyk (90 cm) hosszúságúak voltak. A gazdájuk életében ezért legalább 12 láb (3.6 m) magas volt. Tovább növelte a rejtélyt az a tény, hogy a szikla, amelyben a csontokat találták, geológiailag a Jura időszakra, a dinoszauruszok korára datálható  -  több, mint 185 millió évvel ezelőttre. A helyi újságok számos történetet közöltek a csodálatos leletről és két múzeum is küldött kutatókat, hogy megnézzék, lehet-e még többet is találni a csontváz maradványaiból. Sajnos semmi más, csak a lábszár és a láb volt a sziklában.

1883-ban mindkét nemből való, tíz óriás méretű csontvázat ástak ki a minnesotai Warren-nél. (St. Paul Pioneer Press május 23. 1883)

1891-ben, az arizonai Crittenden közelében, munkások – egy kereskedelmi épület földmunkáinak végzése közben – egy hatalmas kőszarkofágra találtak rá nyolc lábbal a talajfelszín alatt. A vállalkozó szakértő segítséget hívott és felnyitották a szarkofágot. Egy gránit múmia-tartó került elő, amelyik egykoron egy olyan emberi lény testét tartalmazta, aki több, mint 12 láb (3.6m) magas volt. Egy hat lábú ember – a tartón lévő véset szerint. De a testet olyan sok ezer évvel azelőtt temették el, hogy már régóta elporladt.

1911-ben, Guano-bányász munkálatok során számos, mintegy 2-2.5 m magas, vörös hajú ember mumifikált maradványát ásták ki  a nevadai Lovelock Cave-nél, 70 mérföldre észak-keletre Reno-tól.Ezek a csontok a helyi Piute indiánok legendáit igazolták az óriásokkal kapcsolatban, kiket ők Si-Te-Cah-knak hívtak. A múmiákat figyelmen kívül hagyta a helyi hatóság és megparancsolta, hogy újra temessék el azokat. Néhány koponyának vörös haja volt, ami csak európaiaknál fordul elő, bebizonyítván, hogy volt a Columbus előtti Amerikában  európai jelenlét. Szerencsére az óriási Lovelock koponyák közül az egyiket még ma is megőrizték.

1931 februárjában és júniusában  nagy csontvázakat találtak a Humboldt tó mélyén szintén a Nevadai Lovelock közelében. A két talált csontváz közül az első 8 és fél láb (2.5m) magas volt, és úgy tűnt, mintha gumiborítású anyagba csomagolták volna az egyiptomi módszerhez hasonlóan. A második csontváz majdnem 10 láb (3m) hosszú volt.
Az óriás koponyák a többi különböző Lovelock régészeti lelettel együtt a nevadai Humbolt Múzeumban található, Winnemucca-ban. Ezen leletek közül néhány a Nevadai Állami Történeti Társaság múzeumában található, Reno-ban.

1936-ban Larson Kohl, egy német paleontológus és antropológus óriási emberi csontokat talált a közép-afrikai Elyasi tó partján. Később más óriás-csontvázakat is találtak Hava-ban, Transvaalban és Kínában is. Az óriások létezésének  bizonyítéka kétségbevonhatatlan. ”Tudományosan igazolt tény”  -  mondja Dr.Louis Burkhalter.

A második világháború alatt Ivan T. Sanderson, egy jól ismert zoológus arról beszél, hogy legénysége üledékes kőzetet földgyaluzott, amikor véletlenül  egy temetőre bukkantak. Abban olyan koponyák voltak, melyek az aljuktól a tetejükig 22-24 hüvelyk (50-60 cm) nagyságot értek el  -  tehát közel háromszor akkorák, mint egy felnőtt emberi koponya. Mivel egy felnőtt koponya normális mérete kb. nyolc hüvelyk átmérőjű, egy ekkora nagy koponya döbbenetes méretre utal egy arányosan felépített embernél. Továbbá minden koponyáról azt jelentették, hogy ügyesen meg volt lékelve (trepanálva) -  ez  olyan eljárás, amellyel lyukat vágnak a koponya felső részébe. Ha azokat a teremtményeket, akikhez ezek a koponyák tartoztak, megfelelően arányba állították volna, kétségtelenül legalább 12 láb (3.6m) magasak lettek volna, vagy még magasabbak.
Tény, hogy gyakori szokás volt a gyermeki koponyát meglapítani és így arra kényszeríteni, hogy nyújtott alakban növekedjen, mind az ősi Peruban, a mayáknál, mind a Montana-i laposfejű indiánoknál. Sanderson megpróbált további bizonyítékot összegyűjteni, végül az egység egy másik tagjától is kapott levelet, aki megerősítette a jelentést. Mindkét levél azt jelezte, hogy a Smithonian Intézet begyűjtötte a maradványokat, bár erről semmi nem tudódott ki. Sanderson meg volt győződve, hogy a Smithonian Intézet megkapta a bizarr ereklyéket, de csodálkozott, hogy az eredményeket miért nem teszik közzé. Azt kérdezi : „Arról van szó, hogy ezek az emberek képtelenek szembenézni azzal, hogy újraírják az összes tankönyvet?”

1947-ben egy helyi újság jelentette, hogy amatőr archeológusok – akik a „halál-völgyben” dolgoztak – kilenc láb (2.74m) magas csontvázakat fedeztek fel. Az érintett régészek azt is állították, hogy kardfogú tigrisek és dinoszauruszok csontjait találták meg az emberi maradványokkal együtt.

Az 1950-es évek vége felé útépítés alkalmával a délkelet-törökországi Homs-ban ténylegesen sok óriás-sírt ástak ki. Ezek a sírok 4 méter hosszúak voltak, és amikor felnyitottak két koporsót, bennük az emberi combcsontokat 47.24 hüvelyk (1m 20cm) hosszúságúnak mérték. Úgy számolták, hogy az a személy, akié ezek a combcsontok voltak, 14-16 láb (4.5 -5m) magas volt. Ennek a csontnak egy gipszből kiöntött mintája  a texasi Creationist Múzeumban látható.

1978-ban, egy, az ohioi Toledo közelében talált dombsír 20 csontvázat tartalmazott. Mindegik ülő helyzetben volt, arccal kelet felé, olyan nagyságú állkapcsokkal és fogakkal,melyek kétszer akkorák, mint a jelenkori emberé, és mindegyik mellett volt egy nagy edény „furcsán rajzolt hieroglifa-szerű mintákkal”

Újabban 2.8-3.12 méteres csontvázakat találtak az oroszok, a kaukázusi hegyekben.

Kínában 10 láb (3m) magas csontvázakat találtak.

A Fülöp szigeteken egy óriási emberi csontvázat találtak, amely 17 láb (5m 20cm)  hosszú volt.

Óriások Indiában.....

A Youtube-on rá lehet keresni egy indiai óriásos videóra (giant of India) , de első blikkre akár nem túl erős hitech rafinációval is el lehetett készíteni a felvételt.

Óriások Szaud-Arábiában

remek cikk volt, ez év augusztusában olvastam róla, mely szerint az Arab sivatagban az "üres negyednek" nevezett részen találtak óriás csontvázat, melyre a vallási fanatikusok rögtön rá is csaptak, de sajna kiderült erről is, hogy a modernkori régészet egyik legnagyobb átverése, és tulajdonképpen manupilulált fotók. Kár értük, pedig jópofák...

Ő lenne az arab sivatagi "giant"

ő az indiai szemfényvesztő

sztem ez a legügyesebb kép

Óriások Ausztráliában

Egy 3 hatalmas lábnyomból álló együttest fedeztek fel Mulgoa-hoz közel, Penrith-től délre, Új Dél-Walesben.Ezek a lábnyomok  -  mindegyik 2 láb hosszú és 7 hüvelyk (kb 77cm) széles a lábujjaknál  -  kb. 1.5 méternyire vannak egymástól. Mindez egy 12 láb (3.6 m) magas óriás lépését jelzi, aki  a nyomokat hagyta. Ezeket a lábnyomokat vulkáni láva és hamufolyam őrizte meg, amelyek több millió évvel azelőtt következtek be, hogy az ember egyáltalán megjelenhetett az ausztrál kontinensen a mai tudásunk szerint (ha elhisszük az evolúciós elméletet).

Noel Reeves szörnyen nagy lábnyomokat talált Kempsey-hez közel (Új Dél-Wales) homokkő-ágyakban a felső Macleay folyó mentén.Az egyik nyomban 10 cm hosszú ujj van és a teljes ujj-fesztáv 25 cm, ami azt  sugallja, hogy a nyom gazdája 17 láb (kb. 5 m) magas lehetett.
Biztos, hogy a mostani őslakóknak tekintettek nem elsőnek érték el Ausztráliát. Az antropológusok állítják, hogy az “abo”-k egészen újkeletű érkezők, akik megették elődeiket, akik az új-guineai benszülöttekhez voltak hasonlók. Maguk az “abo”-k is elismerik ősi népi kultúrájukban, hogy ezt a földet több embercsoport lakta  -  óriások is  -  mielőtt ők itt letelepedtek.

Bathurst-höz (Új Dél-Wales) közeli régi, kavicsos folyómedrekben óriási kőeszközök (bunkók, bárdok, vésők, kések és balták)  -  mind hatalmas méretűek  -  fekszenek szétszórva egy széles területen. Ezek súlya 8, 10, 15 fonttól 21 és 25 fontig (3.6 – 11.3 kg) terjed; olyan eszközök, melyeket csak hatalmas méretű emberek tudhattak elkészíteni és használni. Ezen emberek eredeti méretére vonatkozó becslések 10-12 láb (3 – 3.5m) magasságnál vagy még afölött járnak, a súlyukat pedig 500-600 font (220 – 270 kg) körülire teszik .

Óriások Peruban

Aztán pár évvel ezelőtt még az origo is foglalkozott a hírrel (teljes cikk itt ), mely szerint Peruban 5 óriás csontvázára bukkantak. Nos a hír kissé marketinges, de relative igaz. Valóban 5 óriás maradványához hívták a neves amerikai régész professzort, ám az óriás a helyi léptékben volt csak az...a moche indiánok, akik a inka civilizáció előtt éltek Peruban, nem tudtak írni, agyagedényeiket gazdagon díszítették, és mindennapi életüket is éppúgy megörökítették az edényeken, mint rítusaikat, vallási szertartásaikat és szexuális tevékenységüket. 

Sokszor feltűnik rajtuk a térdelő harcos motívuma, akik jobb kezükben harci buzogányt, baljukon pedig pajzsot tartanak. Ritkábban előfordul a dárdahajító vagy a kődobó ábrázolása is. Számos ábrázolás mutatja a moche előkelőségeket: őket mozdulatlan állapotban, ülő helyzetben, esetleg hordszéken ülve örökítették meg. A magasságuk, mint általában a hegyi embereké nem volt túl sok, kb. 148cm volt a férfiak átlaga, a fent említett 5  holttest pedig elérte a 180cm-t. 

Ez nekünk ma nem furcsa, még az ukrán, vagy koreai ma is élő "óriás"on sem csodálkozunk, de akkor bizonyára kultikus jelentőséget tulajdonítottak neki, mely magyarázatul szolgál, hogy miért egyszerre haltak meg. (Pontosabban 4 egyszerre, majd az 5. aki vélhetően egy következő generáció csodabogara volt külön, ám egy helyre temették el őket). Szóval egy olyan kultúrában, ahol a vérnek, mint éltető erőnek igen fontos szerepe volt (ezt később láthatjuk a maja, inka, főleg azték kultúrákban is), szakrális áldozatként valószínűleg felajánlhatták őket isteneiknek....

Na erről beszélek, hogy a cukormáz mögött néha kicsi valóságmag is megbúvik, lehet, hogy nem olyan édes, de legalább valódi...aztán meg ki tudja...a genetika okozott már furcsaságokat, miért mondott volna le csapodár szokásáról pár száz, vagy ezer évvel ezelőtt....