Középső kőkorszak (mezolitikum) isz.e. 11 500 - isz.e. 7 000 - ig
A mezolitikum (magyarul „átmeneti kőkorszak” vagy „középső kőkorszak”) a legújabb meghatározások szerint kb. 11 500 évvel ezelőtt kezdődött és a földművelés, illetve állattenyésztés megjelenésével ért véget, kb. a Kr. e. 8-6. évezredben. A mezolitikum az utolsó jégkorszak, a Würm végével és az európai pleisztocén megafauna (barlangi medve, barlangi oroszlán, gyapjas mamut, gyapjas orrszarvú, óriásszarvas stb.) kihalásával vette kezdetét Európában.
TÁRSADALOM
A mezolitikum emberei vadászattal és gyűjtögetéssel szerezték táplálékukat, ám a vadbőség megszűnése miatt csökkent a vadászat jelentősége és fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapott a földművelés és állattenyésztés (utóbbiaknak talán éppen a vadbőség vége lehetett a hajtóereje). A mezolitikum tehát tulajdonképpen átmeneti kor a vadászó-gyűjtögető és a letelepedett földművelő és állattenyésztő életmódok között.
A mezolitikum emberei többnyire vándorló, de helyenként félig-meddig letelepedett nagycsaládokban (klánokban) éltek, amelyeket arra rátermett, választott vezetők irányítottak. Az emberek még mindig kő-, fa- ill. csonteszközöket használtak, ám ezek kidolgozása sokkal finomabbá vált (például kőből készült nyíl- és dárdahegyek). Általában elmondható, hogy a mezolitikum embere által használt eszközök specializáltabbá váltak, megjelentek a különböző bőr- és famegmunkálásra szolgáló kaparók, vésők, kések. Az emberek csónakot készítettek, és hálóval, varsával halásztak.
MŰVÉSZET
A felső-paleolitikum virágzó művészete nem folytatódott a mezolitikumban: az utolsó jégkorszakkal együtt véget ért.
Fontos megjegyezni, hogy az emberi kultúra egyes állomásai nem egy időben jelentek meg mindenhol a Földön! Ez azt jelenti, hogy míg Európában a mezolitikum kb. a Kr. e. 7. évezredben ért véget, addig a földművelést sem ismerő szibériai bennszülött népeknél például csak az európaiak megjelenését követően.
Mezolitikum a Kárpát-medencében
A jégkorszak végét jelentő globális felmelegedés a Kárpát-medence környezetét is átformálta. A fenyőerdőket lomboserdők váltották fel, és a vegetációváltozással az állatvilág összetétele is megváltozott.
Hitelesen feltárt mezolitikus lelőhelyek a Jászság területéről ismertek Kertész Róbert kutatásai nyomán. A mezolitikus vadászok egyik jászsági táborhelye Jászberény mellett került elő, ahol 12–17 m átmérőjú lakófoltokat találtak. A Jásztelek I lelőhelyen végzett ásatások során feltárták egy 5 m átmérőjű, megközelítőleg kör alakú, ágasfás, oszlopvázas kunyhó maradványait. A földbemélyített kunyhó közepén vastagon átégett tűzhelynyomot találtak.
A jászsági ásatásokon előkerült állatcsontok tanusága szerint a mezolit közösségek maximálisan kihasználták a környezeti adottságokat: a zárt/erdei és a nyitott/erdős sztyeppék állatai egyaránt szerepeltek étrendjükön.
Mezolitikus temető a egy francia múzeum kiállításából
TÁRSADALOM
A mezolitikum emberei vadászattal és gyűjtögetéssel szerezték táplálékukat, ám a vadbőség megszűnése miatt csökkent a vadászat jelentősége és fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapott a földművelés és állattenyésztés (utóbbiaknak talán éppen a vadbőség vége lehetett a hajtóereje). A mezolitikum tehát tulajdonképpen átmeneti kor a vadászó-gyűjtögető és a letelepedett földművelő és állattenyésztő életmódok között.
A mezolitikum emberei többnyire vándorló, de helyenként félig-meddig letelepedett nagycsaládokban (klánokban) éltek, amelyeket arra rátermett, választott vezetők irányítottak. Az emberek még mindig kő-, fa- ill. csonteszközöket használtak, ám ezek kidolgozása sokkal finomabbá vált (például kőből készült nyíl- és dárdahegyek). Általában elmondható, hogy a mezolitikum embere által használt eszközök specializáltabbá váltak, megjelentek a különböző bőr- és famegmunkálásra szolgáló kaparók, vésők, kések. Az emberek csónakot készítettek, és hálóval, varsával halásztak.
MŰVÉSZET
A felső-paleolitikum virágzó művészete nem folytatódott a mezolitikumban: az utolsó jégkorszakkal együtt véget ért.
Fontos megjegyezni, hogy az emberi kultúra egyes állomásai nem egy időben jelentek meg mindenhol a Földön! Ez azt jelenti, hogy míg Európában a mezolitikum kb. a Kr. e. 7. évezredben ért véget, addig a földművelést sem ismerő szibériai bennszülött népeknél például csak az európaiak megjelenését követően.
Mezolitikum a Kárpát-medencében
A jégkorszak végét jelentő globális felmelegedés a Kárpát-medence környezetét is átformálta. A fenyőerdőket lomboserdők váltották fel, és a vegetációváltozással az állatvilág összetétele is megváltozott.
Hitelesen feltárt mezolitikus lelőhelyek a Jászság területéről ismertek Kertész Róbert kutatásai nyomán. A mezolitikus vadászok egyik jászsági táborhelye Jászberény mellett került elő, ahol 12–17 m átmérőjú lakófoltokat találtak. A Jásztelek I lelőhelyen végzett ásatások során feltárták egy 5 m átmérőjű, megközelítőleg kör alakú, ágasfás, oszlopvázas kunyhó maradványait. A földbemélyített kunyhó közepén vastagon átégett tűzhelynyomot találtak.
A jászsági ásatásokon előkerült állatcsontok tanusága szerint a mezolit közösségek maximálisan kihasználták a környezeti adottságokat: a zárt/erdei és a nyitott/erdős sztyeppék állatai egyaránt szerepeltek étrendjükön.
Mezolitikus temető a egy francia múzeum kiállításából
 |  |  |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése