Őskőkorszak - paleolitikum isz.e. 2,4milló - isz.e.11 500 - ig

Fájl:Venus von Willendorf 01.jpg

A paleolitikum (magyarul: régi kőkorszak, őskőkor vagy pattintottkő-korszak) a régészek adta elnevezés, amely földtörténeti szempontból a pliocén végével és a pleisztocénnel esik egybe. A paleolitikum a legújabb meghatározások szerint körülbelül 2,4 millió évvel ezelőtt (± 0,3 millió év) kezdődött és kb. 11 500 éve ért véget. Az emberiség történetének 99,5%-a a paleolitikumra esik. Az őskőkorszak az emberi eszközhasználatnak az a szakasza, amikor a kő- és csonteszközök tudatos készítése zajlik és a technológia a szilánkahasításra korlátozódik. Ez az eszközkultúra végigkíséri a Homo genus fejlődését a Homo rudolfensistől a H. erectuson, H. habilison, H. ergasteren és H. antecessoron keresztül a Homo sapiensig.
A korszak önálló elnevezése azért volt indokolt, mert egyrészt a 19. század közepétől az ősember- és őslénykutatás elvált egymástól; másrészt pedig, mert a pleisztocén az a korszak, amelyben rendkívül felgyorsult az emberi evolúció, ebben a korszakban vált egyre inkább szembetűnővé az ember jelenléte, tevékenysége. Az őskőkorszak (paleolitikum) során Európában a modern ember (Homo sapiens) kiszorítja a neandervölgyi embert (Homo neanderthalensis) és a korszak végére kipusztul az európai pleisztocén megafauna (barlangi medve, barlangi oroszlán, gyapjas mamut, gyapjas orrszarvú, óriásszarvas).

TÁRSADALOM: 
A paleolitikumban az emberek vadászattal és gyűjtögetéssel szerezték táplálékukat, zsákmányállataikat főleg a pleisztocén megafauna adta. A nagy állatcsordák után vándorló emberek nagycsaládokban (klánokban) éltek, és kő-, fa-, illetve csonteszközöket használtak. A nagycsaládokat egy arra rátermett, választott vezető irányította.
MŰVÉSZET
A felső-paleolitikumban (30-10 000 évvel ezelőtt, a Würm eljegesedési periódus alatt) alakult ki és virágzott a művészet: ekkor készültek a híres barlangrajzok (Altamira, az Ardèche-menti barlangrajzok, a Vézère-völgyi festett barlangok stb.) és a híres szobrocskák (például a willendorfi vénusz), amelyeket kőből, csontból faragtak vagy agyagból formáztak és kiégettek. De a felső-paleolitikum embere készített ékszereket is (nyakláncokat, karkötőket) kagylókból és állatfogakból.
KERESKEDELEM
Az aurignaci korban már ismert volt a távolsági kereskedelem is, amit az mutat, hogy a délnyugat-franciaországi mammutagyar-leletek kizárólag félkész-, illetve félkésztermék formájában találhatók, miközben mammutagyar-hulladék, törött agyardarab, vagy mammutcsont egyáltalán nincs.

Fontos megjegyezni, hogy az emberi kultúra egyes állomásai nem egy időben jelentek meg mindenhol a Földön. Ez azt jelenti, hogy míg Európában a paleolitikum kb. 11 000 éve véget ért, addig az ausztrál bennszülötteknél ez például csak az európaiak megjelenését követően következett be.
A paleolitikumot a középső kőkorszak (mezolitikum vagy „átmeneti kőkorszak”) követte. A paleolitikum-mezolitikum átmenet kiváltó okát egy parciális elmélet pleisztocén-holocén becsapódási esemény feltételezésével magyarázza.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A darts tábla számozása

A griffmadár