Agyagkatonák

Az agyaghadsereg az első kínai császár, Qin Shi Huangdi (Csin Si Huang-ti) sírhelyét védő agyagkatonák, lovak, kocsik és zenészek elnevezése. Az ókori Xian (Hszien) város közelében, Shaanxi (Sanhszi)

tartományban, a Lintong (Lintung) megyében található Lishan (Lisan) hegységben található szobrokat helyi földművesek kútásás során fedezték fel 1974 márciusában, négy méteres mélységben. A figurák magassága 184-197 centiméter között változik, attól függően, hogy milyen szerepet töltöttek be a hadseregben, a legmagasabbak a tábornokok. Az alakok között vannak katonák, parasztok, lovak, hivatalnokok, akrobaták, lány-szobrok, erőművészek és zenészek. A jelenlegi becslések szerint a 3 nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található – többségük még mindig a föld alatt van betemetve.

Az építkezés
A terrakotta figurákat állami munkások és helyi mesteremberek készítették. A fejek, karok, lábak és a törzs külön készültek el, és a végén rakták őket össze. A tanulmányok azt mutatják, hogy nyolcféle fejmintát használtak, és utána agyaggal egyedire formázták az arcokat Különféle arckifejezéseket is formáltak nekik. Úgy tartják, hogy a katonák lábait hasonló módon készítették, mint abban a korban a terrakotta szennyvíz csatornákat. Ez azt jelenti, hogy szinte futószalagszerűen lehetett a katonák lábait elkészíteni. Tehát több kisebb részt kiégettek és úgy rakták össze, nem pedig kiformázták az egészet, és úgy égették ki. Azok a cégek, akik csempéket és más mindennapi használati tárgyakat gyártottak, utasítást kaptak ezeknek a katonáknak az elkészítésére. Abban az időben minden műhelynek bele kellett vésnie a saját védjegyét a minőség-ellenőrzés miatt. Ez lehetővé tette a mai történészeknek, hogy kiderítsék, kik készítették őket.
A figurák elkészültek pontos katonai alakzatban lettek elhelyezve az árkokban, rangjuk alapján. Az agyaghadsereg figurái életnagyságú és élethű szobrok. Magasságban, egyenruhában és hajviseletben rangtól függően eltérnek. A színes lakkborítás, egyedi arcmegformálás, a valódi fegyverek és vértek segítségével lettek élethűek. A fegyvereket nem sokkal az elkészültük után ellopták, a festésük pedig megkopott. Ugyanakkor a létezésük tanúsítja a befektetett munka mennyiségét és az alkotóik tehetségét. Tanúsítja a császár hatalmát és erejét is, amelyek lehetővé tették egy ilyen hatalmas munka elrendelését.
Jellegzetessége a szobroknak, hogy valamennyien fegyvert tartanak a kezükben, de egyetlen egy pajzsos vagy sisakos katona sincsen, pedig a császár seregében használták ezeket az eszközöket. Megtalálhatók a lándzsások, alabárdosok, baltások, kardosok és íjászok is. Az íjászok ezidőben már számszeríjat is használtak.

Az árkok
Négy árkot tartanak számon, amelyek kb. 1,5 kilométer hosszúságúak a keleti dombon és kb. 5 méter mélyek. Ezek a sírhely falain kívül helyezkednek el, mintegy a sírt védve a keleti leigázott államok ellen. Az árok falai döngölt földből készültek.
A 230 méter hosszúságú első árok tartalmazza a 6000 katonából álló fő hadsereget. 11 folyosója van, ezek közül egyesek 3 méter szélesek, téglákkal vannak kirakva és hatalmas gerendákkal megtámasztott mennyezettel vannak megerősítve. Ez a kialakítás hasonló, mint amit a nemesek sírboltjaiban és a paloták előcsarnokaiban használtak. A fa-mennyezetet náddal és agyaggal vonták be a vízhatlanság miatt, azután még földdel is leborították, így 115 méteres dombként magasodik a felszín fölé. A halmot fűvel és fával borítottak be.
A második árokban lovassági és gyalogos csapatok találhatóak, valamint harci szekerek, amik mintegy katonai őrséget állnak. Itt körülbelül 1500 katona szobrát találták.
A harmadik árokban a vezérállás található, 68 szoborral, magasrendű tisztekkel és egy harci szekérrel.
A negyedik árok üres, valószínűleg nem fejezték be az építői.

A hadsereg "pusztulása"
A terrakotta hadsereget védő faboltozatot egy tűz elpusztította, amire bizonyítékok is vannak. Sima Qian (Szema Csien) történetíró azt írja róla, hogy a tűz az uralkodó halála utáni években, egy felkelés alkalmával tört ki, amit Xiang Zu (Hsziang Cu) hadvezér vezetett. A sereg kifosztotta a sírhelyet, és felgyújtották a nekropoliszt. A tűz a hiedelem szerint 3 hónapon át tartott. Emiatt csak egy szobor maradt épen, egy térdelő íjászé. A tűz ellenére, a cseréphadsereg maradványainak nagy része túlélte a pusztító tüzet, amire a leégett fa-szerkezet emlékeztet.
1999-ben jelent meg az a hír, hogy a hadsereget 9 különféle penész támadta meg, aminek oka a megemelkedett hőmérséklet, a páratartalom és a turisták lehelete okoz. Ezen kívül a South China Morning Post híradása szerint az agyagszobrok a levegő hatására elszürkültek, és félő, hogy a karjaik, orruk, hajviseletük is leeshetnek. A hatóságok cáfolták az ilyen jellegű híreket. A Daily Planet TV-sorozat bemutatta, hogy kínai tudósok kormot találtak a szobrok felszínén, amiből arra következtettek, hogy a hadsereg állapotának romlását a növények égése során keletkezett szén okozza.