Megalitok Törökországban: Göbekli Tepe

Igazi szenzáció lehet a szíriai határtól 60 kilométerre északra, az Anatóliai fennsík és a Mezopotámiai síkság között található Göbekli Tepe régészeti helyszíne, ahol 1994 óta dolgoznak régészek. Az ott felmért közel 20 kőkörből eddig 4-et ástak ki, és mindegyik nagyjából 30 méter átmérőjű. A helyszínen álló oszlopok, illetve a feltárás során előkerült faragványok, amelyek vaddisznókat, rókákat, oroszlánokat, madarakat, kígyókat és skorpiókat ábrázolnak, a leginkább koruk miatt lehetnek érdekesek: az i.e. 9500 körül épített helyszínen ezek a kövek 5500 évvel idősebbek Mezopotámia első városainál, és 7000 évvel korábbiak Stonehenge köveinél is.

A titokzatos T-kövek

A különleges templom építőinek sem kerekük, sem írásuk, cserépedényeik vagy háziasított állataik nem voltak. Bár falvakban éltek, inkább voltak vadászok, mint földművelők - állítja Schmidt. Ian Hodder, a Stanford Egyetem antropológia professzora, aki 1993 óta folytat ásatásokat a közeli Catalhüyükben, azt állítja, hogy az emberek általában úgy gondolják, hogy hasonló városokat csak összetett, hierarchizált társadalmak tudtak építeni, és erre csak a mezőgazdaság megjelenése után kerülhetett sor. Göbekli feltárása azonban minden hasonló hiedelmet megváltoztatott. "Egy elképesztően összetett, a mezőgazdaság kora előtt megjelent várossal van dolgunk. Ez az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb régészeti helyszínévé teszi a területet".

A munkálatok ellenére a helyszínnek alig egy kis részét kutatták át, és az azt építők kiléte a mai napig homályba veszik. Egyesek szerint a konstrukció középpontjában valamiféle termékenységi rítus állhatott, és a körök közepén található két oszlop a férfit és a nőt szimbolizálja. Nem meglepő hát, ha ez az útikönyvekbe már az került be, hogy ez a terület lehetett az Édenkert, ahol az oszlopok Ádámot és Évát ábrázolják. Schmidt azonban részben szkeptikus maradt. Szerinte a hely a félnomád világ virágzásának utolsó példája, "amelyet a megjelenő földművelés szép lassan elpusztított". A város azonban ma is közel tökéletes állapotban van, ugyanis az építők annak elkészülte után nem sokkal betemették.

Az egykori templomok rekonstrukciós rajza

Az persze érdekes, hogy a helyszínen szinte teljesen hiányoznak a máshol megszokott neolitikus szimbólumok, és hogy a kör közepén álló szobrok teljesen nemtelenek. Schmidt szerint ennek az az oka, hogy talán ez lehet a világ legkorábbi istenábrázolása. "Nincs szájuk, szemük, és arcuk. De van karuk és kezük: ők a teremtők. Szerintem akik létrehozták őket, az összes közül a legnagyobb kérdésre keresték a választ: mi az az univerzum? Miért vagyunk itt?" Mivel a kövekhez közel sem házak, sem sírok nyomai nem léteznek, a kutatók szerint az talán egy zarándokhely lehetett a 200 kilométeres körön belül élő közösségek számára.

A helyszín igencsak érdekes régészeti szempontból is: innen nem messze tavaly egy szokatlan, a valaha talált legrégibb falfestmény került elő, és a szakértők szerint lehetséges, hogy annak készítői is Göbekli Tepéből származnak.